„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Kocsis Károly: A közigazgatási térfelosztás változásai a mai Szlovákia területén a XX. században
A mai Szlovákia területének a magyar államhoz visszakerült részén 10 megye és 24 járás osztozott, melyből 9, illetve 20 volt magyar többségű. (6. TÁBLÁZAT) A többnyire a „nyelvhatárhoz" simuló államhatár ezúttal is számos történelmi megyecsonkot hozott létre. Ezek közül Pozsony csallóközi járásait Komáromhoz csatolták, a Galántai, Vágsellyei és Érsekújvári járást Nyitra-Pozsony, a Verebélyi, Lévai, Ipolysági és Szobi járást pedig Bars-Hont megye néven vonták össze. Ez utóbbi két esetben nemcsak a megyék, hanem székhelyeik (Érsekújvár, Léva) is újnak számítottak. (1. TÁBLÁZAT) A vizsgált időszak közigazgatási problémáival kapcsolatban elmondhatjuk, hogy az 1938-as szlovák-magyar államhatár ugyanúgy kettévágott történelmileg kialakult, egységes gazdasági régiókat, ugyanúgy elválasztott számos vonzásközpontot a hozzákapcsolódó vonzásterület egy részétől, mint az 1920-as csehszlovák-magyar határ. Részben emiatt, részben a területi veszteség ténye miatt a szlovákok szemében a „bécsi" határ ugyanolyan gyűlöletes, mint a magyarokéban a „trianoni". A különbség „csupán" annyi, ami egy adott történelmi periódusban nem lebecsülendő, hogy az 1938-as határ az etnikai-földrajzi adottságokhoz képest abban az időpontban meglehetősen reálisan választotta szét - szinte kizárólag közös, csehszlovák-magyar megegyezéssel, tárgyalásos úton (lásd komáromi tárgyalások 1938. október 9-22.) - a magyar, illetve a (cseh)szlovák etnikai és államterületet. 14 4. Az 1945-1990 közötti időszak A II. világháború végén, 1944 decembere és 1945 májusa között - a front elhaladásával párhuzamosan - lezajlott az újabb államhatalom-váltás, melynek részeként a közigazgatást az úgynevezett nemzeti bizottságok vették a kezükbe. A győztes hatalmak helyreállították Csehszlovákia 1938 októbere előtti határait, melynek eredményeként az északi magyar nyelvterület másodízben is a csehszlovák állam részévé vált. Ugyanakkor helyreállították az 1938-as járási beosztást is. A II. világháború és az azt követő politikai események nemcsak újabb államhatalmi és közigazgatási változásokat eredményeztek, hanem a százezres nagyságrendű, kényszerű migrációs folyamatok következtében gyökeresen átformálták egyes területek népességének etnikai összetételét is. Az 1944-ig kb. 150 ezer főnyi szlovákiai németség döntő többsége 1944 októbere és 1946 novembere között elmenekült, illetve a potsdami határozatok értelmében kitelepítésre került. A ruszinok lélekszáma is zuhanásszerűen csökkent, ami főként 30 ezer ruszinnak 1945. június 29-én a Szovjetunióhoz csatolt Kárpátaljára, 10 ezernek pedig Csehország németek által üresen hagyott településeibe való átköltözésének volt az eredménye. 15 14 Rónai András: i. m. 183. 15 Bohman, Alfred: Menschen und Grenzen. Bd. 4. Bevölkerung und Nationalitäten in der Tschechoslowakei. Verlag Wissenschaft und Politik, Köln, 1975. 141
