„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Kocsis Károly: A közigazgatási térfelosztás változásai a mai Szlovákia területén a XX. században

Kocsis KÁROLY A közigazgatási térfelosztás változásai a mai Szlovákia területén a XX. században* A közigazgatási térfelosztás elsősorban államhatalmi kérdés, és nagymértékben függ a mindenkori államhatalmi viszonyoktól. Természetesen az adott terület természeti (pl. domborzati, vízrajzi), gazdasági, közlekedési, településhálózati adottságai, az ott élő népesség száma, sűrűsége, vallása és - írásunk szempontjából különös jelentőséggel bíró - etnikai összetétele hasonlóan nagy hatást gyakorol az egyes közigazgatási egységek kiterjedésére, határainak megvonására.

1 Jóllehet a vegyes etnikumú népesség lakta fiatal szlovák állam területe a fentnevezett tényezők és a közigazgatási területbeosztás kapcsolatának elemzése szempontjából önmagában is érdekfeszítő kutatási terepnek számít, a téma különös aktualitását azonban a Szlovák Köztársaság új közigazgatási és területi beosztása kapcsán az elmúlt évtizedben kibontakozott heves viták adják, írásunkban a magyar és szlovák közigazgatási térfelosztásról és élihez kapcsolódóan az etnikai térszerkezet XX. századi változásáról nyújtunk áttekintést a mai Szlovákia területére vonatkozólag. 1. A magyar fennhatóság időszaka Az elmúlt évezred során a történeti Felső-Magyarország területén is a vármegyék

1 képezték a magyar államszervezet alapelemeit, melyek az adott területen a politikai, katonai és gazdasági hatalom térbeli egységeiként működtek. A magyar állami fennhatóság 1918 végi, 1919 eleji megszűnését megelőző közigazgatási térstruktúra alapvetően az osztrák-magyar kiegyezést (1867) követő időszakban jött létre, amikor egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a korábbi zűrzavaros feudális közigazgatás nem felel meg a kor követelményeinek. Ennek eredményeként került sor 1871 és 1886 között Felső-Magyarországon is a feudális jogrendszer intézményeinek fokozatos felszámolására. 1871-ben a korábbi me* Kisebb eltérésekkel, Magyarok Szlovákiában. Közigazgatási határok és etnikai térszerkezet a 20. században címmel megjelent a Rubicon című történelmi folyóirat 2001/8-9. számának 88-92. oldalán is. 1 Hajdú Zoltán: Településhálózat és közigazgatási területszervezés a Dél-Dunántúlon. Akadémiai Kiadó, Bp., 1987, 7. 2 A vármegye szlovák elnevezése a királyi és rendi vármegyék esetében stolica, a polgári korszakban, az 1848 utáni periódusban zupa. A felvidéki vármegyék kialakulásához, területi változásaihoz lásd Zudel, Juraj: Stolice na Slovensku. Obzor, Bratislava, 1984; Vyvoj osidlenia a územnej organizácie. In: Atlas Slovenskej Soc. Republiky. Slovenská Akadémia Vied, Bratislava, 1980. 131