„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Majdán János: A vasút szerepe a határok kialakulásában

Komárom, Sátoraljaújhely városként funkcionált, Barcs járásszékhely volt. A többi település jelentősége határállomássá válásakor növekedett meg. Korábban alig számottevő falvak kerültek az érdeklődés középpontjába. Többségük lélekszáma nem érte el az ezer főt, Trianonban mégis fontos állomást és települést csináltak belőlük. Ezen kis települések fejlődése az érdekelt vasút fontosságától, az azon zajló forgalomtól és a térség politikusaitól függött. A határhoz közeli, városi feladatokat ellátó kisebb települések gyakorta a Magyarországon maradt részek járási székhelyévé váltak (Lenti,

14 Szob, Biharkeresztes). Mátészalka és Berettyóújfalu esetében még különlegesebb helyzet alakult ki, mivel a korábban járási központként működő települések a Magyarországon maradt megyerészek székhelyévé váltak. Az államhatár hatásvizsgálatakor végezetül meg kell említeni a munkahelyek növekedését, melyet az átkelőhelyek jelentettek. Az állami hivatalok számának növekedése a környékbeliek munkához jutását nem, vagy alig változtatta meg. A határállomásokon létrejött új állásokban zömmel az utódállamokból Magyarországra menekült vasutasokat és közhivatalnokokat helyezték el. Az új határok nagy gondokat okoztak a magyar gazdaságnak és társadalomnak, de egyúttal a települések között új kapcsolatok alakultak ki a határ mindkét oldalán, városiasodé falvak és új munkalehetőségek is együtt jártak a változásokkal. (6. ÁBRA) 6. ÁBRA: Magyarország új határán kívülre eső vasúti csomópontok 1920-ban Forrás: Palotás Zoltán: A trianoni határok. Interedition, Bp., 1990. (Az ábra Teleki térképe nyomán készült.) A zalai változásokat elemzi Mohos Mária Szerepcsere: Alsólendva-Lenti című tanulmánya a Muratáj 1998/1. számában. 113