Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)

Visszaemlékezések, feldolgozások

ton. Balassagyarmaton egyébként még két cseh katona sírja van: Nuhel Ferencé és Posztulka Ferencé, ők azonban csak a vörös hadsereg előnyomulásakor, júni­usban haltak meg. A vasutasság sebesültjei (itt csak azokat említjük, akiket a kórházba szállítot­tak): Rémiás László, aki vállövést szenvedett, Gonda János, akit karján és lábán ért a golyó, Kalina János (lőtt seb a vállon), Gazsi János (alszárlövés), Vali Kál­mán (lőtt seb a hason). A polgárság sebesültjei: Gebhardt Mátyás asztalos (lőtt seb a combon), György József (lőtt seb a combon), Túri János (lőtt seb a combon), Goldberg La­jos (lőtt seb az arcon). A katonaság sebesültjei: Borbély János közvitéz (felkarlövés), Boros Lajos köz­vitéz (lőtt seb a mellen), Bonyák János közvitéz (lőtt seb a mellkason), Csiki László közvitéz (lőtt seb a mellkason), Faddi János közvitéz (alszárlövés), Ke­mény István közvitéz (lőtt seb a combon), Vojtek János közvitéz (lőtt seb a ha­son) - valamennyien 38-asok. Emődi Sándor tartalékos zászlós (gerinclövés), Gáspár László hadapród, Gödi László hadapród, Kollár Ernő hadapród (ujját törte), Szklenár Pál közvitéz - va­lamennyien 16-osok. A csehek sebesültjei: Vyslonzil Vilmos hadnagy (zúzott seb a fejen), ő volt Lau­ka halála után a csehek parancsnoka, őt ütötték le az iglóiak. Nahlik Tamás tiszti­szolga (heveny gyomorhurut), Hajim Vince közvitéz (lőtt seb a farpofán), Busek József állomásfőnök (alszárlövés), Franz Vavra (lőtt seb a farpofán), Páral Károly közvitéz (lőtt seb az alszáron), Pokorny Vaczlav közvitéz (lőtt seb a mellen). A halott katonákat a laktanyából temették. Megható gyászbeszédet tartott Je­szenszky Kálmán apátplébános, dr. Pongrácz György vármegyei főjegyző, dr. Somló József ügyvéd. A temetésen részt vettek a hatóságok, egyesületek, zász­lóik alatt. A gyászzenét Dombi Rudi és Oláh Ubald zenekara szolgáltatta. A polgári halottakat lakásaikról temették, nem kisebb részvét nélkül. 385 A fájdalom könnyei részvétet ébresztettek az elesettek özvegyei és árvái iránt. Dr. Huszár Aladár társadalmi gyűjtést kezdeményezett, maga ezer koronát írt ívére. Ezen gyűjtésben részt vettek Gazdik Gyuláné, Berkó Gyuláné, Varga Andrásné, Hertelendy Emmi, Soltész Ferenc, Juhász Erzsébet, egy ismeretlen. A gyűjtés tekintélyes összeget eredményezett. 386 X. A csehkiverés az ünnepek fényében A január 29-i diadalmas nap nemcsak a bánatnak könnyeit hívta elő, nemcsak gyászruhát vétetett fel sokakkal, hanem előhívta az öröm könnyeit, s dicsőség ruhá­jába öltöztette a várost. Leírhatatlan volt az öröm, amikor az Ipoly egész bal partja szabad lett, s mindenki teljes szívvel érezte, hogy az ünneplés valóban jogosult! Az első ünneplés dr. Huszár Aladár írása, 1919. február 2-án így méltatja a napot: 385 Ld. erre a 115. sz. dokumentumot! 386 Ld. erre a 121. sz. dokumentumot! 385

Next

/
Oldalképek
Tartalom