Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)
Visszaemlékezések, feldolgozások
Az igazság kedvéért megjegyezzük, hogy ezt az esküt a tisztviselőknek csak egy kis töredéke tette le, mert a nagyobb rész nem tartotta méltónak ezt a formációt arra, hogy ennek kezébe tegyen esküt. 351 A Balassagyarmati Nemzeti Tanács első intézkedései között felfüggesztette állásából Bálás Barna főszolgabírót és dr. Paczolay Zoltán vármegyei tiszti főügyészt, akik állásukról lemondottak, s hosszú szabadságra küldte Krúdy Ferenc vármegyei aljegyzőt, az élelmezési ügyek referensét. Hogy ez a nemzeti tanács hogyan tért le arról a nemzeti alapról, amely az „eskü" szövegében megnyüatkozik, arról ma már nehéz volna hű képet adni, de hogy lassanként, tudatosan engedte át hatalmát a baloldali elemeknek, arról álljon itt egy rövidke hír, amelyet a Nógrádi Hírlap közöl 1918. november 4-én megjelent számában: „A háború alatt széthullott szociáldemokrata párt a nemzeti tanács előtt megjelent, hogy újjáalakítási szándékát bejelentse. A nemzeti tanács szívesen vette ezt az örömhírt, s az alakuló közgyűlés helyéül a vármegyeház nagytermét jelölte meg." A hirdető oszlop okon pedig öles falragaszok jelentek meg, egyebek közt a következő szöveggel: „Az alakuló közgyűlésen a nemzeti tanács teljes számban jelenik meg, hogy bizonyságot tegyen arról, hogy együtt érez a dolgozó magyar néppel, és hőn óhajtja mindazon eszmék győzelmét, amelyekért a magyar munkásság a megbukott régi osztályuralom alatt oly lélekemelő küzdelmet fejtett ki ... A népgyűlésen a rendet a szervezett munkásság tartja fenn, amely az alakuló közgyűléssel a szociáldemokrata köztársaság eszméjének győzelmét kívánja ünnepelni." 352 A nemzeti tanács ezen gesztusából érthető, hogy miért alakult át a legelsőbben szervezett polgárőrség, amelyet Vlaszathy Béla csendőr százados felfegyverzett, s amely a városban szigorú rendet tartott fenn, oly nagy hamarsággal „munkásgárdává", s hogy a fehér gárda megalakulása ebből a szempontból is indokolt lett volna. A nemzeti tanács ténykedései teljes hűséggel mutatják, hogy mily játszi könnyedséggel siklott át a hatalom a szervezett munkásság kezébe. Nem változtat ezen a megállapításon az a tény sem, hogy ugyanez a nemzeti tanács időnként igen forró magyaros légkört tudott teremteni. így 1918. nov. 13-án, amikor a Balassagyarmati Nemzeti Tanács csatlakozott az Országos Nemzeti Tanács köztársasági állásfoglalásához, a városháza erkélyére kiállott a tanács elnöke, az egybegyűlt tömeg előtt vázolta az idegen hatalom (Habsburgok) végzetes működését; 353 „itt az ideje, hogy a négyszáz éves jármot lerázzuk magunkról", s a tömeg nagy lelkesedéssel ünnepelte. Leírhatatlan lelkesedés felelt arra a határozati javaslatra, amely a köztársasági államformát kívánta Magyarország jövendő államformájául. Somló oly hatásosan beszélt, hogy beszéde után a tömeg zúgó áradatként énekelte el a Szózatot. 354 351 A 3. sz. dokumentumban foglaltak ezzel ellentétesek. 352 Az idézetekre Id. a 4. sz. dokumentumot! 353 A Habsburg-ellenesség általában jellemezte a református egyház lelkészeit. 354 Ld. a 6. sz. dokumentumot! 345