Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)
A Balassagyarmati Nemzeti Tanács és Rákóczy kormánybiztos küzdelme a politikai hatalomért (1918. november – 1919. január)
Forgách József, 75 pénztárosává Révész Gábor, jegyzőjévé Motyovszky Pál, ellenőreivé Perlaky Ödön és Szutórisz Zoltán választattak meg. Ezen felül tizennégy tagból végrehajtó és öt tagból ellenőrző bizottság választatott. Dr. Somló József elnök a tagok éljenzése közben foglalta el az elnöki széket. Beköszöntő beszédében foglalkozott a szociáldemokrata párt elvi céljaival, ismertette a párt álláspontját a kommunizmus kérdésében, foglalkozott azokkal a kötelességekkel, amelyek a pártot az országos politika vezetése körül terhelik és ismertette mindazokat a teendőket, amelyek a helyi pártszervezetre várnak. Utalt a köztudomásra, hogy városunkban és vármegyénkben erősen szervezkedik a közéleti reakció, a fontosabb pozíciók még a régi rend embereinek kezében vannak, és így a pártra még óriási munka vár abban is, hogy a megújhodott forradalmi Magyarország akadályait városunkban és megyénkben is eltakarítsa. Végül összetartásra hívta fel a párt tagjait és bejelentette, hogy a párt eszméinek terjesztése és népszerűsítése érdekében sorozatos előadásokat fognak tartani. Az elnök székfoglalóját a pártgyűlés lelkesen hallgatta végig. A gyűlés ezután köszönetet szavazott Gansel Ernő kereskedőnek azért, hogy a párt helyiségét díjtalanul engedte át a pártkör céljaira. Végül, az elnök jelentést tett arról, hogy a párt tagjai a helybeli nemzeti tanácsból kiléptek, minek valószmű folyománya a nemzeti tanács teljes szétbomlása lesz. A párt tagjait erre az elhatározásra az indította, hogy Rákóczy István kormánybiztos a nemzeti tanács azon küldöttségét, amely Losoncon dr. Bazovszkyval tárgyalt, 76 a legalávalóbb rágalommal illette, ezeket a rágalmakat a közben megalakult úgynevezett Károlyi-párt előkészítő ülésein e párt vezetői teljes nyíltsággal tárgyalták, és ezenfelül a kormánybiztos a belügyminiszterhez intézett feljelentésében 77 a legképtelenebb rágalmakkal illette a nemzeti tanács működését. A szociáldemokrata párt tagjai abban a tudatban, hogy ezekre a rágalmakra válaszolni méltóságukon alul lenne, kiléptek a nemzeti tanácsból, amelyben tisztes, lelkiismeretes munkát fejtettek ki és kijelentették, hogy csakis a Polgári Radikális Párt és a kisgazda párt képviselőivel együtt hajlandók egy újabb alakulásban részt venni. 78 Miután ez az újabb alakulás nem jött létre, és mert a város és vármegye közigazgatásának teljes csődje küszöbön van, azt indítványozta, hogy a pártgyűlés határozza el egy munkástanács felállítását. Ezt a gyűlés el is határozta, és a munkástanács megalakítását, valamint annak az időpontnak a 75 Addig Forgách volt az elnök. 76 T£ rre id a 4Q s2 , dokumentumot! - Dr. Bazovszky Lajos (Ludovit Bazovszky) ügyvéd, Nógrád megye kijelölt csehszlovák zsupánja Závadán született 1872. jűl. 22-én és Fenyőházán hunyt el 1958. dec. 10-én. 1900-tól praktizált losonci ügyvédként. A szlovák nemzeti mozgalom aktív alakja volt, a Szlovák Nemzeti Párt losonci elnöke és az evangélikus egyház tisztségviselője. 1919-1920 között nógrádi zsupán. Később a trianoni szerződés felülvizsgálatát és Szlovákia Magyarországgal való egyesítését szorgalmazta, amiért 1935-ben elítélték. Dél-Szlovákia visszacsatolásakor a magyar kormányelnökség nemzetiségi osztályának szolgálatában állt. 77 A feljelentésre Id. a 27. és 30. sz. dokumentumokat! 78 Azaz elzárkóznak a Függetlenségi Párttal való együttműködéstől. 76
