Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)

A Balassagyarmati Nemzeti Tanács és Rákóczy kormánybiztos küzdelme a politikai hatalomért (1918. november – 1919. január)

rendjének megóvása körül. Nem igaz az, hogy mi a kormánybiztos által felállí­tott polgárőrség működését terrorral akadályozzuk, mert a kormánybiztos egy­általán nem is szervezett polgárőrséget. Balassagyarmat nagyközség képviselőtestülete a kormánybiztosnak a polgár­őrség felállítása tárgyában küldött leiratára azt a határozatot hozta, hogy pol­gárőrséget nem állít fel, mert a kereskedők által szervezett őrséggel a város köz­rendjét biztosítottnak látja. Az erre vonatkozó képviselőtestületi határozatot (...) a csatoljuk. 73 Nem igaz az, hogy mi bárkitől is adót szedtünk volna. Nem kértünk senkitől sem adót, és ilyen hozzánk nem is folyt be. Mi felhívtuk a va­gyonosabb társadalmi osztályokat arra, hogy különösen a forradalom utáni első napokban felmerült rendfenntartási költségek fedezésére önkéntes adományok­kal támogassák a nemzeti tanácsot. Felhívásunkra be is folyt egy bizonyos összeg, amelyből fedeztük a rendfenntartás költségeit, segélyeztük az arra rá­szorultakat, különösen a hadból hazatért katonákat és ezek családjait. Rágalom az, hogy mi a magunk hatáskörében szervezett polgárőrséggel hatalmunkba ke­rítettük a közélelmezés irányítását. Ezt megcáfolta Nógrád vármegye alispánjá­nak (.. .) b csatolt értesítése. 74 A közélelmezés irányítása és az ezzel kapcsolatos teendő ma is - mint mindig - a rendes törvényes hatóságok kezében van, soha senki sem tett kísérletet arra, hogy a jól szervezett közélelmezés mtézését a régi hatóságok kezéből kivegyék. A polgárság által a maga védelmére szervezett munkásokból megalakított gár­da a város rendjét biztosítja ugyan, de sohasem avatkozott bele sem közélelme­73 Balassagyarmat nagyközség képviselő-testülete 1918. december 14-én hozott határoza­tot annak a kormánybiztosi leiratnak az ügyében, amely elrendelte a polgárőrség felál­lítását. „Ez alkalommal [az] elöljáróság bejelenti, hogy a hivatkozott rendeletben fog­laltaknak a legnagyobb eréllyel igyekezett érvényt szerezni, behatóan foglalkozott az őrség újjászervezésével, de az engedélyezett legnagyobb tizenkét korona napi díjazás­ért nem akadt jelentkező." A határozati rész megállapítja: „Képviselő-testület az elöljá­róság bejelentését tudomásul veszi s kijelenti, hogy a lakosság élet és vagyonbizton­ságáról már a rendelet vétele előtt gondoskodott olyképpen, hogy száznégy taggal megalapította a polgárőrséget, melynek működésével köztudomás szerint a közönség minden tagja kivétel nélkül meg van elégedve, s örömmel konstatálja, hogy a község­ben a legnagyobb csend és rend uralkodik. Ennélfogva oda irányul a képviselő-testü­let kérelme, hogy egyelőre - még a viszonyok nem változnak - a polgárőrség jelenlegi alakulatában meghagyassák -, melynek fenntartási költségét közadakozásból három hónapra biztosította, egyelőre, amíg a leszámítás lehetséges lesz harminc korona napi­díjjal." (NML V. 71. 7.145/1918. kgy. szám.) A közölt dokumentumban és az előbb is említett, kereskedők által létrehozott polgár­őrségről a Nógrádvármegye közölt tudósítást: „A balassagyarmati kereskedők által kiküldött bizottság f. hó 26-ra értekezletet hívott egybe, mely alkalommal elhatároz­ták, hogy városunk személy- és vagyonbiztonsága még hatásosabb megvédése végett a már működő szocialista polgárőrség [munkásgárda] mellé még egy polgárőrséget szervez, mely szükség esetén a szocialista polgárőrséggel együttműködve, azt támo­gatva az esetleges rendzavarásokat megakadályozza." (Nvm. 1918. dec. 28. A polgár­őrség kiegészítése.) 74 Az alispáni leiratot nem ismerjük. 74

Next

/
Oldalképek
Tartalom