Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)

A Balassagyarmati Nemzeti Tanács és Rákóczy kormánybiztos küzdelme a politikai hatalomért (1918. november – 1919. január)

rendjének megóvása körül. Nem igaz az, hogy mi a kormánybiztos által felállított polgárőrség működését terrorral akadályozzuk, mert a kormánybiztos egyáltalán nem is szervezett polgárőrséget. Balassagyarmat nagyközség képviselőtestülete a kormánybiztosnak a polgárőrség felállítása tárgyában küldött leiratára azt a határozatot hozta, hogy polgárőrséget nem állít fel, mert a kereskedők által szervezett őrséggel a város közrendjét biztosítottnak látja. Az erre vonatkozó képviselőtestületi határozatot (...)

a csatoljuk.

73 Nem igaz az, hogy mi bárkitől is adót szedtünk volna. Nem kértünk senkitől sem adót, és ilyen hozzánk nem is folyt be. Mi felhívtuk a vagyonosabb társadalmi osztályokat arra, hogy különösen a forradalom utáni első napokban felmerült rendfenntartási költségek fedezésére önkéntes adományokkal támogassák a nemzeti tanácsot. Felhívásunkra be is folyt egy bizonyos összeg, amelyből fedeztük a rendfenntartás költségeit, segélyeztük az arra rászorultakat, különösen a hadból hazatért katonákat és ezek családjait. Rágalom az, hogy mi a magunk hatáskörében szervezett polgárőrséggel hatalmunkba kerítettük a közélelmezés irányítását. Ezt megcáfolta Nógrád vármegye alispánjának (.. .)

b csatolt értesítése.

74 A közélelmezés irányítása és az ezzel kapcsolatos teendő ma is - mint mindig - a rendes törvényes hatóságok kezében van, soha senki sem tett kísérletet arra, hogy a jól szervezett közélelmezés mtézését a régi hatóságok kezéből kivegyék. A polgárság által a maga védelmére szervezett munkásokból megalakított gárda a város rendjét biztosítja ugyan, de sohasem avatkozott bele sem közélelme73 Balassagyarmat nagyközség képviselő-testülete 1918. december 14-én hozott határozatot annak a kormánybiztosi leiratnak az ügyében, amely elrendelte a polgárőrség felállítását. „Ez alkalommal [az] elöljáróság bejelenti, hogy a hivatkozott rendeletben foglaltaknak a legnagyobb eréllyel igyekezett érvényt szerezni, behatóan foglalkozott az őrség újjászervezésével, de az engedélyezett legnagyobb tizenkét korona napi díjazásért nem akadt jelentkező." A határozati rész megállapítja: „Képviselő-testület az elöljáróság bejelentését tudomásul veszi s kijelenti, hogy a lakosság élet és vagyonbiztonságáról már a rendelet vétele előtt gondoskodott olyképpen, hogy száznégy taggal megalapította a polgárőrséget, melynek működésével köztudomás szerint a közönség minden tagja kivétel nélkül meg van elégedve, s örömmel konstatálja, hogy a községben a legnagyobb csend és rend uralkodik. Ennélfogva oda irányul a képviselő-testület kérelme, hogy egyelőre - még a viszonyok nem változnak - a polgárőrség jelenlegi alakulatában meghagyassák -, melynek fenntartási költségét közadakozásból három hónapra biztosította, egyelőre, amíg a leszámítás lehetséges lesz harminc korona napidíjjal." (NML V. 71. 7.145/1918. kgy. szám.) A közölt dokumentumban és az előbb is említett, kereskedők által létrehozott polgárőrségről a Nógrádvármegye közölt tudósítást: „A balassagyarmati kereskedők által kiküldött bizottság f. hó 26-ra értekezletet hívott egybe, mely alkalommal elhatározták, hogy városunk személy- és vagyonbiztonsága még hatásosabb megvédése végett a már működő szocialista polgárőrség [munkásgárda] mellé még egy polgárőrséget szervez, mely szükség esetén a szocialista polgárőrséggel együttműködve, azt támogatva az esetleges rendzavarásokat megakadályozza." (Nvm. 1918. dec. 28. A polgárőrség kiegészítése.) 74 Az alispáni leiratot nem ismerjük. 74