Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)

A Balassagyarmati Nemzeti Tanács és Rákóczy kormánybiztos küzdelme a politikai hatalomért (1918. november – 1919. január)

22. Nógrád vármegye törvényhatósági bizottságának jegyzőkönyve Rákóczy István kormánybiztos-főispán beiktatásáról Balassagyarmat, 1918. november 28. (...)

a 16092/918. kgy. és 1174. jkv. szám. A magyar miniszterelnök 4990/918. számú leirata a magyar népkormány megalakulásáról. Határozat Nógrád vármegye törvényhatósági bizottsága kimondja, hogy miután Magyarországot a mai nehéz és válságos helyzetből csakis az egész nép ereje által támogatott tetterős kormány vezetheti ki, miután pedig a kormány eredményesen csakis a nemzeti erők minden rétegének, minden tényezőjének szoros együttműködésével láthatja el nehéz és sorsdöntő feladatát, félretéve minden politikai, társadalmi és egyéb szempontot, a kormányt teljes erejével és működésének sikerébe vetett bizalommal támogatja. Mely elhatározását a magyar népkormány elnökének bemutatni rendeli. Ezek után a törvényhatósági bizottság a tárgysorozatba felvett ügyeket tárgyalás alá vette a következőkben: 1. A magyar kormány leirata gróf Mailáth Géza főispán felmentéséről. 2. Elnök felhívja dr. Huszár Aladár

59 másodfőjegyzőt a magyar belügyminiszter 9318/918. elnöki számú leiratának,

60 melyben a vármegyét Rákóczy István másodfőjegyzőnek Nógrád vármegye főispáni teendőivel megbízott kormánybiztosává történt kinevezéséről értesíti, felolvasására. A leirat felolvasása után az elnök indítványára a közgyűlés Áninger László vezetése mellett dr. Vályi Béla, dr. Gottl Rezső, Molnár János, dr. Szendrő Jenő bizottsági tagokat küldi ki, hogy a kormánybiztos urat a beiktatására váró közgyűlésen való megjelenésre felkérjék. A bizottság eljárása idejére a gyűlés felfüggesztetett. A kormánybiztos úr a küldöttség élén megjelenvén, a közönség lelkes éljenzése mellett, a gyűlést az elnöklő alispán újból megnyitotta. 59 Baráti Huszár Aladár 1885. máj. 10-én született Ipolybalogon, Hont megyében. Középiskolái elvégzése után a budapesti és a genfi egyetemen jogot tanult. 1908-ban lépett Nógrád vármegye szolgálatába. Az I. világháború kitörésekor az 1. honvéd huszárezred kötelékében szolgált és hosszú időt töltött a fronton.Vitézségéért többször kitüntették. 1918 végén tért vissza Nógrádba és látta el a vármegye másodjegyzői (helyettes főjegyzői) tisztjét. A kommün idején egy ideig bujkált ill. rövid ideig túszként tartották fogva. A Tanácsköztársaság bukása után Nógrád és Hont vármegyék kormánybiztosává, majd főispánjává nevezték ki. 1925 márciusában Esztergom és Komárom vármegye, majd 1928-től Győr-Moson vármegye főispánja lett. 1932-től 1934-ig Budapest főpolgármesteri székét töltötte be, majd 1944-ig az Országos Társadalombiztosító Intézet elnökeként tevékenykedett. 1932-től volt a felsőház tagja. A harmincas évek végén a német terjeszkedés ellen fellépő „törzsökös magyarok" vezetője, a Magyar Nemzetben a „Szellemi honvédelem" c. rovat szervezője volt, antifasiszta cikkeket írt az Esti Kurírba, A Mai Napba, a Magyar Nemzetbe. 1944-ben a Gestapo letartóztatta, koncentrációs táborban pusztult el Mautthausenban, 1945-ben. 60 A kinevezési leiratot november 16-án keltezték. 63