Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)
A Balassagyarmati Nemzeti Tanács és Rákóczy kormánybiztos küzdelme a politikai hatalomért (1918. november – 1919. január)
erejükkel biztosították a közrendet, de most már a közvélemény azt, hogy a kormány az összes nemzeti tanácsok véleményével szembe helyezkedett, annak jeléül fogja fel, hogy a nemzeti tanácsnak sem tekintélye, sem politikai befolyása nincsen. Ha ez a vélemény általánossá válik, akkor a vármegyei összes nemzeti tanácsok le fognak mondani, és a fáradságos munkájukkal megóvott közrend, egy ember miatt, fel fog fordulni. A közvélemény a vármegyék élére új embereket kíván. Elég volt a régi zsarnokokból. Ha a Kormány nem hallgatja meg a mi szavunkat, akkor úgy a radikális, mint a szociáldemokrata pártbeliek a politikai té^kedéstől visszavonulnak és akkor ez a vármegye a régi - de még rosszabb kiadású - rendszer martaléka lesz. Kérjük a Miniszterelnök Urat, hogy Rákóczy István kinevezését vagy visszavonni, vagy őt a kormánybiztosi megbízatás alól feloldva, esetleg neki más megbízást adva, vármegyénkbe oly főispánt kinevezni méltóztassék, aki a vármegye osztatlan bizalmát bírja, és akinek személye garanciát nyújt itt a közrend és köznyugalom zavartalan biztosítására, korábbi, a szociáldemokrata és a Polgári Radikális Párt útján eszközölt előterjesztésünk 52 értelmében. Balassagyarmat, 1918. november 18. Polgári Radikális Párt. MOL K 148 603. f. 2. cs. 6. 1919. 16. őe. sz. n. Négyoldalas, gépiratos beadvány, tisztázat. A harmadik oldalon megjegyzés: „Egy küldöttség adta át nekem, hogy. a Kegyelmes Úrhoz juttassam. XI/21. Friedrich államtitkár." 19. A Nógrádi Hírlap tudósítása Rákóczy kormánybiztos Balassagyarmatra érkezéséről és a nemzeti tanácsnál tett látogatásáról Balassagyarmat, 1918. november 24. A magyar kormány a belügyminiszter előterjesztésére Rákóczy Istvánt, vármegyénk másodfőjegyzőjét Nógrád vármegyének a főispáni teendőkkel megbízott kormánybiztosává nevezte ki. Rákóczy Istvánt szervezőképessége, közigazgatási tudása, kitartó erélye mintegy predesztinálta ezen állásra. A bizalom az evangélikus papság részéről is önként adódott, mert mint esperességi felügyelő, e válságos idő előtt is mindig aktuális részt vett az egyházi ügyekben, munkálkodásával a magyar állameszme iránt mindig rokonszenvet tudott felmutatni a nemzetiségi vidéken. Rákóczy István személyének kiválasztása tehát a népkormány szerencsés ténye. Midőn e kellemes hír hivatalos megerősítést nyert, s az 52 A belügyminisztérium iratai között fennmaradt - dátum nélküli - feljegyzés szerint „a balassagyarmati szociáldemokrata párt, Károlyi-párt és radikális párt egy-egy kiküldöttje ajánlja Nógrád megye főispánjának Krajc [helyesen: Kreutz] Emilt, a balassagyarmati takarékpénztár igazgatóját". Kreutz tagja volt a nemzeti tanács végrehajtó bizottságának és ideiglenesen betöltötte a Polgári Radikális Párt elnöki posztját is. (MOL K 148 BM elnöki iratok 696. cs. 9131/1920. sz.) 59
