Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)

A Balassagyarmati Nemzeti Tanács és Rákóczy kormánybiztos küzdelme a politikai hatalomért (1918. november – 1919. január)

18. A Polgári Radikális Párt balassagyarmati szervezete levélben tiltakozik a miniszterelnöknél Rákóczy István kormánybiztosi kinevezése ellen Balassagyarmat, 1918. november 18. Miniszterelnök Úr! Nógrád vármegye egyike az ország azon kevés számú vármegyéinek, ahol a dzsentri tartotta mindig kezében a közhatalmat, és ahol ennek folytán az emberi szabadságjogok ellen állandóan a legdurvább brutalitások követtettek el. A nép ennek folytán gyűlöli mindazokat, akik a vármegyei közhatalom birtokában vannak, és a nép kívánságának megfelelően a Balassagyarmati Nemzeti Tanács két főbb vármeg}'ei tisztviselőt állásukból azonnal el is távolított.

46 A nép előtt egyik leggyűlöletesebb vármegyei tisztviselő Rákóczy István vármegyei másodfőjegyző volt. Őt csak azért nem távolltottuk el a hivatalából, mert egy-két hónappal ezelőtt, mint élelmezési biztos, Sátoraljaújhelyre lett kinevezve, és így a forradalom kitörésekor és attól fogva egész a mai napig nem volt itt hivatalában. Folyó hó 15-én értesültünk arról, hogy a kormány Rákóczyt akarja a vármegye kormánybiztos-főispánjává kinevezni.

47 Erre a hírre az itteni szociáldemokrata párt azonnal ülést tartott, ezen ülésen megdöbbenéssel vette a párt tudomásul a kormány ezen tervét, tiltakoztak ez ellen, és egyhangúlag kimondották, hogy Rákóczy ellen a legélesebb személyi harcot fogják megindítani. A nemzeti tanács ugyanakkor tartott ülésében egyhangúlag a következő határozatot hozta: „A Balassagyarmati Nemzeti Tanács megdöbbenéssel vesz tudomást a kormánynak azon szándékáról, hogy Nógrád vármegyébe Rákóczy Istvánt akarja főispánnak kinevezni, ki egész életében a radikális és demokratikus eszmék - függetlenségi pártállása dacára - legvadabb ellensége és a régi rendi osztályuralom legtipikusabb képviselője volt. A nemzeti tanács ezen kinevezés ellen a leghatározottabban tiltakozik, és előre bejelenti, hogy Rákóczy István ellen a legélesebb személyi harcot fogja megindítani. Miután pedig ez veszélyezteti városunk és vármegyénk közbékéjét, távirattal fordul a budapesti Nemzeti Tanácshoz és a belügyminiszterhez

48 Rákóczy kinevezésének a mellőzése iránt/' Ezekből látható, hogy Rákóczynak időközben tényleg megtörtént kinevezését

49 úgy a radikális polgárság, mint a munkásság a legélesebb ellenszenvvel fogadja, és Rákóczy működését minden lehető módon lehetetlenné fogja tenni. Rákóczy, mint a legvadabb ellensége a munkásságnak, mint mindenkor vezető antiszemita és mint durva, brutális természetű hivatalnok, közgyűlöletnek és közundornak a tárgya itt és a megyében. Alig van ember, akinek az ő személye és kinevezése szimpatikus volna. Rákóczy híres arról, hogy az embereket csak kétféleképpen szokta osztályozni. Nála, aki nem volt dzsentri, az vagy büdös zsidó, vagy büdös paraszt volt. Ilyen múlt után, mi radikálisok és szociálde46

Paczolay főjegyzőt és Bálás főszolgabírót. 47 Rákóczy kinevezéséről ekkor már a fővárosi lapok cikkeztek. 48

1918. december 12-től a függetlenségi párti Nagy Vince volt a belügyminiszter. 49 Rákóczy kinevezésére november 16-án került sor. 57