Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)
Politikai szervezetek működése Balassagyarmaton a város csehszlovák megszállása előtt
A párt a magyar hadsereg kérdésében azon állásponton van, hogy a hadsereget a wilsoni elvek 40 alapján meg kell szüntetni és csak annyi néphadsereg legyen, amennyi a vagyon és közbiztonság céljaira elég. így az állam terhének 50%-a felszabadul. Amíg ez megvalósul, addig egy fegyelmezett hadseregre van szükség. A katona ne politizáljon, mert az a húsz éves fiatalember, aki egykét évre bevonul, nem is ért hozzá, de ne is avatkozzék bele, mert ha a karhatalom politizál, akkor sohasem szűnik meg a forradalom. Önálló vámterülettel nagyipart és tőkegazdaságot akartunk. Wilson a szabad kereskedelmet akarja. Amíg ezt megvalósítani nem tudjuk, a magyar mezőgazdaság megvédésére és az ipar megteremtésére mérsékelt határvámokat állítunk fel. Letettük a fegyvert, mert az első alkalmat felhasználtuk, hogy Németországtól és Ausztriától megszabaduljunk. A nyugati államok azonban mégis velünk szenvedtetik el a büntetéseket. Ránk uszították a cseheket, oláhokat, tótokat, szerbeket. Hat hadosztályt volna szabad tartanunk, s ki is tudnánk velük űzni, de a kormány a békekongresszusban bízik. De ha csalódunk és feldarabolnak bennünket, és nem nyugszunk bele, akkor meg kell kezdeni a szabadságharcot a betolakodott népek ellen. (Taps.) Ölbe tett kézzel kell néznünk, hogy a hurok mint szorul a nemzet nyakán szűkebbre. Bocskai, Rákóczi, Kossuth alatt is volt szabadságharc s most sem fogjuk nézni, lesz-e eredménye, de fölkötjük a kardot. A csehek ezeréves birtokunkból 17 vármegyét akarnak 60.000 négyzetkilométer területen, amelyen lakik 3.500.000 lakos s közülük 1.600.000 a tót, 1.900.000 a színmagyar. Itt sohasem volt Csehország, s ne is legyen. Az oláh 26 vármegyét akar 130.000 négyzetkilométer területtel, amelyen hétmillió lakosból hárommillió az oláh, a többi magyar, holott az oláhok a 17. században kullogtak be, és 1733-ban hazánkban még csak 150.000 oláh volt. A szerbek öt vármegyét akarnak és a Muraközt 45.000 négyzetkilométer területtel és 2.800.000 lakossal, amelyből csupán 400 ezer a szerb. Van ebben történeti és nemzeti igazság? A szerbek 1690-ben jöttek be, mint üldözött vadak a török elől. Adtunk nekik földet és kiváltságokat. S ez a hála. Gondoljuk meg, hogy hazánk mai 325.000 négyzetkilométer területéből e szerint marad 53.000 négyzetkilométer és rajta 11 millió magyar. Hogyan élhet meg ezen, ha elveszik összes hegyeit, szén, só, ólom, fa és fele búzaterületét? Hol él meg a munkásság, a nép? Tán a Pest megyei szikes területen? Mit csinál 40 Th. W. Wilson amerikai elnök több megnyilatkozásában foglalkozott a háború utáni rendezés kérdéseivel. Legismertebb megnyilatkozása az ún. 14 pont, melyet 1918. január 8-án hozott nyilvánosságra. Ezek közül a 10. pont jelentette ki, hogy a nemzetek önrendelkezési joga alapján biztosítani kívánja az Oszták-Magyar Monarchia népeinek szabad fejlődését. Kevésbé ismert, de konkrétabb tartalommal rendelkezik a tartós béke föltételeit tárgyaló, 1918. február 11-én kiadott üzenete. A tartós béke négy wilsoni alapelve a következő: 1. az igazságosság követelményének szemmel tartása; 2. a népek és tartományok nem tolhatók át önkényesen egyik fennhatóság alól a másik alá; 3. felvetődött területi kérdések mindig az érdekelt lakosság javára intézendők el; 4. a nemzetiségi igények a legmesszebb menő módon kielégítendők. A „wilsonizmus" illúziója a Károlyi-forradalom hivatalos ideológiája volt. 49
