Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)
Kronológia
nyokra való tekintettel további intézkedésig a főispáni teendőket lássa el". November 11. Nagyszombat és környékének lakosai népgyűlésen tiltakoznak a csehek bevonulása ellen. — A Rozsnyói Nemzeti Tanács jelenti a kormánynak, hogy Gömör vármegyébe cseh katonák vonultak be. ** Megjelenik Bartha Albert hadügyminiszter kiáltványa az ország népéhez. Az ország határait minden „a nemzetközi jogba ütköző támadás" ellen fegyveres erővel megvédi. November 12. A csehek bevonulnak Túrócszentmártonba. — Az első komolyabb fegyveres összecsapásra kerül sor a magyar és cseh reguláris csapatok között az Árva vármegyei Kralovánnál. A ottani alagút nyugati bejáratát a 9. kassai honvédezred 80 katonája - közöttük az iglói géppuskás osztag emberei és a 12-es huszárok négy napon át védi. A magyar csapatok elérik egy cseh katonavonat viszszatérítését. November 13. A Heltai Viktor parancsnokságával Pozsonyba küldött katonai egység nagyobbik része páncélvonaton Nagyszombat visszafoglalására indul. A hírre összeverődik a nagyszombati magyar nemzetőrség, és a cseheket kiszorítja a városból. Három cseh halott marad hátra. A válasz cseh ellentámadás, melynek végeredményeként november 24-én a város ismét cseh megszállás alá kerül, a magyar csapatok elmenekülnek, a nemzetőrség leteszi a fegyvert. ** A nemzeti tanács szervezésében tömeggyűlést tartanak a köztársaság kikiáltásáért. Az egybegyűltek előtt Somló József, a nemzeti tanács elnöke mond „forró, magyaros légkörű" beszédet. — A nemzeti tanács táviratban sürgeti a Magyar Nemzeti Tanácsnál a köztársasági államforma bevezetését. — Nagylócon gyűlést tart a szociáldemokrata párt. November 14. Prágában összeül az ideiglenes nemzetgyűlés, mely kikiáltja a Csehszlovák Köztársaságot. Megalakul az első csehszlovák kormány, melynek Szlovákia igazgatásával megbízott minisztere Vavro Srobár, akit a rend fenntartása, a viszonyok konszolidálása és a rendes államélet biztosítása céljából diktátori hatalommal ruháznak fel. Srobár kezdetben Zsolnán, majd 1919. február 4-től Pozsonyban működik. — G. T. Masaryk köztársasági elnök jegyzéket intéz a magyar kormányhoz, melyben követeli: az haladéktalanul adjon parancsot hadseregének arra, hogy csapatai tartózkodjanak a csehszlovák „biztonsági alakulatok" kiűzésétől a Felvidékről. November 15, Zsolna-Túrócszentmárton katonai körletét mind Kralován, mind Körmöcbánya felől megtámadják a magyarok, főként a 16. gyalogezred katonái. A magyar csapatok elfoglalják a Túróc vármegyei Ruttkát. A ruttkai munkásokból megalakult „vörös gárda" is a magyar oldalon avatkozik be az utcai harcokba. A prágai önkéntesek halottakat, sebesülteket és foglyokat hagynak maguk után. A csehszlovák csapatokat a történelmi magyar határon túlra szorítják vissza. A fegyveres összecsapásokat csehszlovák-magyar jegyzékváltások követik. A csehszlovák katonai tevékenységet a magyar kormány a fegyverszüneti egyezmény megszegésének tekinti. ** A nemzeti tanács elnöke felhívást bocsát ki az 1896-1900 közötti évfolyamok számára, elrendelve a nemzetőrségbe való bevonulásukat. 475
