Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)

Visszaemlékezések, feldolgozások

Rákóczy ismét harcot hirdetett, de nagyon jól tudta, hogy, ha tanácsát megfo­gadjuk és a hadosztály-parancsnoksággal az érintkezést felvesszük, az vállalko­zásunkat meg fogja akadályozni. A kormánybiztos egyéniségét komolyan venni nem tudtam, ezért céduláját is eldobtam. Csak arra kértem őt, hogy fegyver- és lőszerkészletemet Aszódról azonnal irányíttassa Magyarnándorba. Bajatz századossal együtt rövid megbeszélés után elhatároztuk, hogy a táma­dást még az éj folyamán végrehajtjuk. Véleményem ugyanis az volt, hogy ha a támadást elhalasztjuk, a fecsegés következtében vállalkozásunk nem lesz meg­lepetésszerű, márpedig a támadás csak úgy lehet eredményes, ha azt meglepe­tésszerűen hajtjuk végre. Elhatároztuk ezért azt is, hogy tervünkbe a vasutasok kivételével senkit nem avatunk be, főleg a magasabb parancsnokságokat nem értesítjük, mert azok tervünket azonnal keresztülhúznák. Tervbe vettük továb­bá a Bérceién állomásozó nemzetőrségnek és a Rétságon állomásozó Pálmay­csoportnak a bevonását. Döntésünk meghozatala után a vasutasokat magam köré gyűjtöttem és meg­mondtam nekik, hogy szívem legfőbb óhajtását teljesítem akkor, amidőn kéré­süknek eleget fogok tenni. Figyelmeztettem azonban őket arra, hogy rendkívül nagy feladat vár mindenkire, ha támadásunk sikerrel jár, mert a csehek bizo­nyára nem fognak belenyugodni Balassagyarmat elvesztésébe, s további fejle­mények előtt fogunk állni. Helytállni a nehézségek között csak úgy lehet, ha ígéretet tesznek arra, hogy nem törődve Budapesttel csak magyar szívükre hall­gatnak, segítenek nemzeti színű zászló alatt felrázni minden fegyverfogható magyar embert, s fogadalmat tesznek a kitartó és áldozatkész munkára. A vasu­tasok emelkedett hangulatban biztosítottak legmesszebbmenő támogatásukról, és ezek után a cselekvés órája rohamosan közeledett. Mindenekelőtt a csehek elhelyezkedését igyekeztem a vasutasok bemondásai alapján megállapítani. A tőlük nyert értesítések szerint a csehek biztosításról ál­talában nem gondoskodnak. Legnagyobb részt a laktanya emeleti részét lakják, s az őrszobán van egy kisebb őrségük. Őrszemük a laktanya kapuja és a vasút­átjáró között sétál. Őrségük van a vasútállomáson és a fűtőházban, ezenkívül a régi és új vásártéri „cédulaházakat" tartják megszállva. A tisztek a Kaszinó szál­lodában alusznak. A támadási tervet, mint a helyi viszonyokkal ismerős a kapott értesülések alapján én dolgoztam ki, s én adtam ki a szükséges intézkedéseket is. 447 A csa­patrend a következő volt: I. Bajatz Rudolf százados csoportja: Három szakaszos század, szakaszok három-három rajra tagozódva, egy gép­puska, hat lovasból álló lovas járőr. Minden rajhoz beosztva egy vasutas és egy 16-os altiszt, akik mint a helyi viszonyokkal ismerős vezetők szerepelnek. Összes létszám kb. százhúsz puska. II. Saját csoportom: Legnagyobb részt tisztekből és továbbszolgáló altisztekből áll. 36 puska, egy géppuska. 447 Nyilván Bajatz megbízása alapján! 452

Next

/
Oldalképek
Tartalom