Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)
Politikai szervezetek működése Balassagyarmaton a város csehszlovák megszállása előtt
A gyűlés alatt megjelent Rákóczy István, 32 Nógrád vármegye kormánybiztosa, aki lelkes éljenzések közt foglalta el helyét az elnök mellett. A gyűlést Kiss Gyula nyitotta meg, üdvözölve az elvtársnőket és elvtársakat, kiknek nagy száma bizonyságot tesz arról, hogy eszméik diadalmat arattak, hódítottak, hogy az elvetett kis mag nagy fává növekedett. Ajánlatára Forgách Józsefet egyhangúlag elnökké választották, majd Rónai Bélát jegyzővé. Forgách József tudatja a népgyűlés célját, a szociáldemokrata (népuralmi) párt programjának, elveinek ismertetését; más pártok programja a forradalom következtében változott, de az övéké nem. Az elvek ismertetését a központból jött Donath Frigyes elvtárs nyújtja: (.. .) a Dr. Somló József szólott befejezésül. Megszületett az igazi magyar szabadság, ennek legelső építőmesterei a politikailag szervezett szociáldemokrata munkásság, mely már évek óta az elnyomott milliók igazáért küzdött, mert az elnyomott milliók sorsáról nem dönthet egyetlen ember, hanem maga a nép. Évekkel, majd hónapokkal ezelőtt az osztályparlamentben arról beszéltek, hogy a hat vagy négy elemi kell a szavazati joghoz, a Károly-keresztesnek adjanak-e, 33 most nem kell már vita róla, ma megjelent a Népköztársaság általános választói joga. 34 Elértünk az első lépcsőhöz, a mai nap a legmélyebb hódolattal emlékezik meg a szociáldemokrata pártról, melynek apostolai évtizedeken át a legnagyobb üldöztetésnek voltak kitéve, ezek a „hazátlan bitangok" küzdöttek ki a magyar nép jogait. A hazátlan bitangokat küldték a vágóhídra, de szerencsére nem sikerült egészen. A választói jog azonban nem cél, csak eszköz ahhoz, hogy a demokratikus kormány végrehajtsa a programját. Egy polgári párt sem érte el célját, csak a szociáldemokrata párt. Most azonban dolgoznunk kell, hogy a kormány megvalósíthassa a szociáldemokrata párt programját, mely nem mai, hanem az egész világon évtizedek előtt megvolt már. Ha joga van a népnek, tudjon vele élni. Válassza a parlamentbe, a közigazgatásba, a községbe azt, aki az ő 32 Rákóczy István Lőrinciben született 1863. jún. 17-én. Jogi tanulmányait elvégezve, Nógrád vármegye szolgálatába lépett s fokozatosan előrehaladva, a háború alatt a vármegye másodfőjegyzőjévé választották. Kormánybiztosi kinevezése előtt már több, mint harminc éves közigazgatási gyakorlattal rendelkezett, majd egy évtizeden át volt a Nógrádi járás főszolgabírója. Szerepe volt a rétsági takarékpénztár megalapításában. Az evangélikus egyház esperességi felügyelője volt. A háború végén hosszabb ideig működött Borsod, Gömör és Kishont vármegyék területén, mint a közélelmezési miniszter megbízottja. 1918 novemberében Nógrád vármegye főispán-kormánybiztosává nevezték ki. 1919. február 26-án saját kérelmére felmentették addig viselt tiszte alól. A Kommün alatt, mint túsz, sokáig ült börtönben. Számos közigazgatási tanulmánya jelent meg a lapokban. 1930. aug. 19-én hunyt el. 33 A Károly csapatkeresztet IV. Károly alapította mint háborús emlékérmet, amelyet a háborúban teljesített arcvonalbeli szolgálat alapján lehetett elnyerni. A háború során felmerült, hogy tulajdonosát az állam földhöz juttatja. A kitüntetés tulajdonosait bizonyos más előnyök ténylegesen megillették, amelyeket később az 1938. évi IV. és XIX. te. foglalta össze. 34 Az 1918. évi I. néptörvényt 1918. november 23-án tették közzé. A rendelkezés szavazati jogot adott minden 21. életévét betöltött férfinak és 24. életévét betöltött írni és olvasni tudó nőnek. 43