Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)
Visszaemlékezések, feldolgozások
Éjfélre már alig volt a községben ép ablak és józan proletár. Végig a főutca során feltört üzletajtók, összerombolt kirakatok jelezték a fosztogatók útját. A csőcselék megszállta a községházát, a nagyállomást, és tört-zúzott mindent, ami a keze ügyébe került. Káromkodás, részeg nótaszó és sikoltozás verte fel az éjszakát, meg puskák folyton megújuló ropogása. A pokol szakadt Salgótarjánra ezen az éjszakán. 412 Hajnal felé alábbhagyott a rombolás, de csak azért, hogy a reggel beköszöntével újult erővel folytatódjék. A polgári lakosság csapatostól menekült az állomásra, hogy a legközelebbi vonattal elutazzék a szörnyűségek poklából. Sokukat azonban ott rabolták ki, mert hiszen az állomás is tele volt csőcselékkel. A falkibontások, törések, zúzások, rombolások újból teljes erővel megindultak. Mindenfelé batyukat cipelő csőcseléket lehetett látni. Üvegcserepek, szétesett hordódongák, baltával szétvert zongoraromok hevertek az utcán. Szörnyű képe volt a rombolásnak. Valaki most azzal a hírrel kereste meg a főszolgabírót, hogy Hatvanba katonaság érkezett. Állítólag egy vasutas látta is őket kirakodni a hatvani állomáson. Talán azoktól lehetne segítséget kérni? ... A községháza a csőcselék kezében volt, mint a középületek általában. Az állomás is. Meg kell hát kísérelni a postát. Hátha ott nincsenek? A főszolgabíró rohant a postára. A postahivatal tátogott az ürességtől. A hivatalnokok mind szétszaladtak, az egész épületben egyetlen tisztviselő tartózkodott, a telefonközpont kezelője, egy leány, Balázs Mária. Felöltözve kémlelte az ablakon át az utcát, hogy hogyan tudna szépszerével ő is hazamenni. Félt nekündulni egyedül. Mikor megértette, miről van szó, rögtön a kapcsolóasztalhoz lépett. Hosszú és idegesítő tárcsázás után végre jelentkezett Hatvan. A főszolgabíró gyorsan átvette a kagylót. - Halló, itt Szecsey főszolgabíró, Salgótarján. Igaz-e, hogy katonaság érkezett Hatvanba? -Igaz. - Hol lehet megtalálni őket? - A Grassalkovich-kastélyban szállásolják el őket, úgy tudom, egyelőre azonban még most rakodnak ki az állomáson. - Kérem, kapcsolja az állomást! A készülék zúgott, hörgött, fortyogott, kattogás hallatszott, majd megszólalt egy hang. - Halló, itt pályaudvar, Hatvan. - Itt Szecsey főszolgabíró, Salgótarján. A most odaérkezett katonaság parancsnokával akarnék a legsürgősebben beszélni. - Azt, kérem, nem tudom, hol lehet most megtalálni. Egy hadnagy azonban éppen itt van a forgalmi irodában közülük. Idehívjam? 412 Az apokaliptikus leírás nem tűnik túlzásnak. Ld. a még 46. sz. dokumentumot! 406
