Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)

Visszaemlékezések, feldolgozások

A harcokban hősi halált haltak: Nagy József szakaszvezető, Dancsok Ferenc tizedes, Virág János őrvezető, Czakó Balázs gyalogos 38-asok; Rózsa András kalauz és Petrovics József fűtő vasutasok; Havaj József, Hrubecz Márton, Vanczó József és Weisz Sándor polgárok. Megsebesültek: Borbély János, Boros Lajos, Benyák János, Csiki László, Faddi János, Kemény István és Vojtek János közvitézek a 38-asok közül, Emődi Sándor zászlós, Gáspár László, Gödi László, és Kollár Ernő hadapródok, Szklenár Pál gyalogos a 16-osok közül, Rémiás László, Gonda János, Kalina János , Gazsi János és Vali Kálmán vasutasok, Gebhardt Mátyás, György József, Túri János és Goldberg Lajos polgárok. A csehek nyolc halottat és hét sebesültet vesztettek. Halottaink nevét a városháza falába elhelyezett emléktábla örökíti meg, a vasutasok ezenkívül még külön emléktáblát kaptak az állomás falába erősítve. Amint Sopron városa kiérdemelte a „Civitas fidelissima" [a leghűségesebb város] jelzőt, úgy Balassagyarmat kiérdemelte a „Civitas fortissima" [a legvitézebb város] nevet, mert valóban saját elhatározásából verte ki a cseheket és megakadályozta, hogy országunk még jobban megcsonkíttassék. 399