Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)

Visszaemlékezések, feldolgozások

„Dr. K. A balassagyarmati csehkiverés (In: Nógrád és Hont vármegye. Sajtó alá rendezte: dr. Ladányi Miksa felelős szerkesztő. Kiadja: a Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, Budapest, 1934.123-133. old.) „Dr. K." személyét nem tudjuk azonosítani. (Azonos lehet dr. Koltay Ernő balassagyarmati ügyvéddel, Nógrád vármegye későbbi tiszti főügyészével, aki részese volt a „csehkiverés"-nek.) A világháborút követő összeomlás után híreket kaptunk arról, hogy a csehek minden ellenállás nélkül közelednek, katonaságunk és csendőrségünk pedig harc nélkül visszavonul. Térkép jutott birtokunkba, melyen a helységnevek az Aszód-Hatvan vasútvonalig tótul voltak feltüntetve, és még Gyöngyösnek is tót neve volt.

396 Miskolci tüzérezredbeli tisztek könnyek között panaszolták, hogy Ruttka melletti ütegállásukból, ahonnan a tüzérségi tűzzel az egész környéket uralták, a kormány visszaparancsolta őket. Ösztönszerűleg kormányellenes szervezkedésbe kezdtünk, és amikor Berczelly György százados hivatalos felhatalmazást mutatott fel a kassai hadtestparancsnokságtól egy kuruc-palóc brigád szervezésére, a helybeli Tóth szálló emeleti szobáiban hadiszállást ütő Berczellyék[kel], Vörösék[kel] és több helybeli polgárral együtt elhatároztuk, hogy a csehek betolakodását nem tűrjük, a kormányzat ellenére hadba szólítjuk a palóc népet a wilsoni elvek hangoztatásával, és kikiáltjuk a palóc köztársaságot. Sajnos, az erre vonatkozó több ezer példányban megrendelt kiadvány nem látott napvilágot; a nyomdai munkások szociáldemokraták voltak, és a nyomdatulajdonos Hollósy Géza másnap sajnálkozva visszahozta a kifizetett nyomtatási költséget.

397 Ezzel egyidejűleg a szociáldemokrata pártvezetőség a zsoldjában levő vörös karszalagos közbiztonsági őröket kiküldte elfogatásukra, és nehezen sikerült a bebörtönzést elkerülni. Tétlenül, fogcsikorgatva és összeszorított ököllel kellett tehát néznünk, hogy a csehek letelepednek az Ipoly jobb partján, majd 1919. január 15-én reggel arra 396 Ilyen térképek bőven kerültek Csehországban forgalomba. Egyik legszebb példányukra 1919. január 17-én a prágai magyar követ hívta fel a Külügyminisztérium figyelmét. Ezt a január 12-én Prágából Párizsba elindult ún. etnográfiai bizottság vitte magával. A térkép Csehországot 1526-ban (!) úgy ábrázolta, hogyannak részét képezték a nyugat-szlovák megyék, illetve a Pozsonytól Komáromig terjedő rész, sőt Nyugat-Magyarország egészen le Zengig (nyilván a korridor alátámasztásaként). (MOL K 96 Prágai Követség 2. cs. 1919. Bizalmas II. sz. n.) 397 Az ún. „palóc dandár"-ra ill. a „Palóc Köztársaságira ld. 36. és 43. sz. dokumentumokat! 393