Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)

Visszaemlékezések, feldolgozások

Megérdemelte volna ez a város, hogy Balassagyarmatot állítsák szerte e hazában a hűség és a vitézség példaképéül az egész ország elé! Vannak ma is nagy, magyar legények, akiknek háza táján nem jártak tolvajok, akiknek nem fáj az új határ. De itt még ma is felsajog a szív, ha ránézünk az Ipolyra, erre a „hajózható folyamra," s azért tudunk szívből ünnepelni, mert ezt a darab földet vérrel, fegyverrel, sírkeresztek alá el nem temethető vitézséggel szereztük vissza Magyarországnak. Nem szólunk arról, hogy hol állnának ma falánk szomszédaink, mert ezt kézzelfoghatólag csak akkor tudhattuk volna bizonyítani, ha itt meg nem állítjuk őket, ha a magyar vitézség nem áll hódító útjukba áttörhetetlen gátként Balassagyarmaton. Azt a darab földet, amelyet fegyverrel szerzett vissza ez a város, a magunkénak tudjuk. Álljon elő még egy város, amely így mentett hazát! Óh, akkor talán még boldogabban ünnepelnénk! Mi ünnepelünk, ha mások talán soha sem vesznek tudomást arról, hogy Balassagyarmatot a „civitas fortissima" - a legvitézebb város

393 - elnevezés illeti. Mi minden évben felállítjuk lélekben a „vitézség kapuját" január 29-én, amely véren szerzett örökségképpen a szívekben él mindaddig, míg Balassagyarmaton egy magyar szív dobban. Nekünk fáj legjobban, hogy csak mi ünnepelhetünk, de hisszük, hogy lesz még egyszer ünnep e hazában, amikor a régi határokon csendül fel a világ legszebb imádsága: „Isten, áldd meg a magyart!" XI. Ünnepi ódák A csehkiverésnek ma már egész költői irodalma van. Álljon itt igazolásul néhány históriás ének, s zengjék e dalok a magyar feltámadás örök himnuszát: (.. .)

394 Felhasznált források Haraszty Lajos: Balassagyarmat,

395 Rákóczy István: A csehek kiverése stb., Vizy Zsigmond alezredes kézirata, Soltész József csendőr százados értékes levele, Hahne Károly százados levele, Czeke Lajos százados levele, Dr. Huszár Aladár buda393 Sulacsik fordítása bizonyítja, hogy a manapság használt „Legbátrabb Város" fordítás helytelen! 394 a következő versek közlésétől tekintettünk el: „Balassagyarmat megvétele. Históriás ének 1919-ből. A Nemzeti Intézet pályadíjának nyertese. Irta: Visnovszky Rezső dr."; „Köszöntöm ezt az Ipoly-parti várost. írta és előadta a Református Nőegylet Magyar estjén Rolla Margit, a Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság tagja."; „Bosszúra születtünk! írta és előadta a város ünnepélyén: Dr. Szentpétery Béla."; „Prológ 1933. január 29-i Magyar Estre. írta: Sulacsik Zoltán. Szavalta: Kőhalmy Mária."; „Mi maradt még? írta: Sulacsik Zoltán. 1932. január 29-én a városi ünnepélyen elszavalta: Borbáth Béla." 395 Megjelent Haraszty neve alatt a Ladányi Miksa által szerkesztett Nógrád és Hont vármegye c. monográfiában (Budapest, 1934.119-122. old.) 391