Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)
Visszaemlékezések, feldolgozások
Bodonyi Béla géplakatos, Bálás Antal, Koltay Zoltán, Heinrich István diákok, Kelemen Zoltán törvényszéki iroda-főigazgató, Farkas Gyula irodafőtiszt, Horváth Rezső járásbírósági irodaigazgató, Platthy Lajos kezelő, Babka János és Reucsán Pál törvényszéki altisztek, azonkívül Kubinszky János irodafőtiszt, aki Kelemen Zoltánnal együtt az iglóiak támadásában is részt vett több polgárral együtt, valamint a vasutasság, most már jóval nagyobb számban, a postások, s még nagyon sokan.) Nézzük most az egyes polgári csoportokat. Egy csoport polgár (vasutasok, postások, katonaruhás polgárok) reggel 8 óra tájban a temetők alján cirkált. A Springa domb táján jártak, mikor vonat érkezett Losonc felől. Ez volt az a személyvonat, amelyet a szolgálatba kényszerített Bihari és Halmos vasutasok hoztak már vissza. Ez a vonat a polgárság puskatüzébe került, de a csehek is lőtték a laktanyából, s így kénytelen volt a nyílt pályán megállni. Az utasok közül sokan leszálltak, többek között csehek is, akik a temetők alatt igyekeztek a városba jutni. A temetőknél lévő lankás dombok között azonban újabb fegyveres polgárcsapatra bukkantak, s menekülni voltak kénytelenek, mert a polgárság sortüzet adott le rájuk. Egy másik csoport az evangélikus templom táján gyülekezett a kora reggeli órákban. Még sötétes volt, hideg ólmos eső szemerkézett, a kezek alig tudták tartani a fegyvert. Ebben a csoportban két Mollináry baka is volt, s később ide csatlakozott négy vasutas is. Lehettek tizenöten. Ez a csapat azért állta el a Nagy Mihály utcát, hogy a cseheknek a Nagyhíd felé való esetleges kitörését tőle telhetőleg megakadályozza. Amint a csoport tagjai várakozva álltak, hirtelen közöttük termett egy Herkules termetű cseh katona. Valahonnan a városból jött. A csoportot (Szegő Lajos, két Kapós, Gebhardt Mátyás, stb.) szétlökte, majd vad futással igyekezett a laktanya felé. Gebhardt állt talpra először, s utána lőtt a csehnek, el is találta, s az elbődülve ugrott be dr. Bogdán orvos udvarára, ahol később elfogták. Amikor még a csoport a nem várt esemény hatása alatt állott, az evangélikus templom felől sietve jött a fegyvertelen Bodonyi Béla, 374 s azt a hírt hozta, hogy a Nagyhíd felől cseh járőr közeledik. Derék polgáramk azonnal átlátták a helyzetet; ennek a járőrnek nem szabad bejutni a laktanyába, nem szabad hírt vinnie arról, hogy a városban már nincsen számottevő katonaság. Elébe mentek a járőrnek a Tó utca 375 felé, s amint az első cseh felbukkant, a csoport sortüzet adott a járőrre. Egy cseh sebesülten, jajveszékelve maradt a földön, a többi elmenekült. A mieink üldözőbe vették a menekülőket, s mialatt ez történt, Bodonyi a sebesült csehet lefegyverezte. A sebesült katona jajveszékelésére többen orvosért szaladtak, később a csehet kórházba vitték. Derék pénzügyőreink is kivették részüket a harcból. Ők a cseh megszállás alatt is megtartották fegyvereiket. Már a hajnali támadáskor kilopózkodtak az 374 Bodonyi Béla Nagyorosziban született 1872-ben. A forradalom alatt a Nógrádvármegyei Földműves Párt tagja volt, a két világháború között a városi képviselő-testület különböző bizottságaiban játszott szerepet. Géplakatosként a Rákóczi úton volt műhelye. 375 A mai Baltik Frigyes utca. 373
