Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)

Visszaemlékezések, feldolgozások

A demarkációs vonalak őrizete azonban a katonai „tiltakozás" politikája miatt, amint már fentebb láttuk, részben megszűnt, s pontosan a csehek bejövetele előtt, így mi sem gátolta a cseheket abban, hogy január 15-én hajnalban - minden akadályozás és ellenállás nélkül - bevonuljanak Balassagyarmatra. Már előző este várható volt ugyan megérkezésük, s az állomáson küldöttség várta a beérkező megszálló csapatokat, s kérni akarta, hogy a várost kíméljék, ők azonban jól megvárakoztatták a küldöttséget és nem érkeztek meg. Ez a küldöttség egyáltalán nem szomorkodott emiatt, annál inkább fájt ez a késés Nickl Róbert postafőnöknek, aki már napokkal előre terített asztallal várta a cseh tiszteket, s nem volt, aki a pompás falatokat megegye az árulóval együtt mártva a tálba... IV. A csehek Balassagyarmaton, 1919. január 15. - január 28. 1919. január 15-ére virradó hajnalban 45 reguláris csehszlovák katona (légionárius) Lauka (Lanka-Lanyka) Gusztáv főhadnagy vezetésével átlépte az Ipoly demarkációs vonalat, városunkba jött, megszállta a vasutat, postát, laktanyát, a városnak a vasúton áteső részét, a Sivító-telepet száz méter széles sávban. Amint már előbb szóltunk róla, katonaság nem volt a városban csak a 16-os tisztek, de ezek is nagy nehézséggel a hajnali órákban eltávoztak. Volt még néhány magyar tiszt a kórházban, ezekkel nem törődtek a csehek, viszont a laktanyában elszállásolt nemzetőröket álmukban meglepték, lefegyverezték és lecsukták. A polgárőrség „tiltakozása" mit sem ért, a csehek őket is lefegyverezték. A munkásgárdát is lefegyverezték és feloszlatták. A postán nem kellett különösebb rendszabályokhoz nyúlniok, mert Nickl főnök cseh érzelmű ember volt, de a vasúton erélyesebb eszközökhöz nyúltak már úgyszólván az első percekben. Amint beértek a városba, az állomáson szolgálatot teljesítő vasutasoknak megmagyarázták (Kassay Károlyné személy-pénztáros tolmácsolása mellett), hogy mindenki maradjon helyén, végezze kötelességét, különben szigorú büntetésben részesül. Lauka Gusztáv főhadnagy szigorú rendszabályokat léptetett életbe. Este 7 órán túl csak az ő engedélyével tartózkodhatott a polgárság az utcákon. íme egy üyen engedély: „74/919. Igazolvány. Arról, hogy Lévay Béla balassagyarmati lakos, kinek foglalkozása kéményseprőmester az esti zárórán túl is az utcán tartózkodhatik. Balassagyarmat, 1919. január hó 27-én. Lauka. Molnár János főbíró. Kihirdette, hogy a városban mindennemű fegyvert be kell szolgáltatni. Ma már megmosolyogjuk azt a kétnyelvű plakátot, amely Piccione tábornok aláírásával jelent meg, s bizonyára valamely hétpróbás tót atyafi fordította magyarra, mert olyan „gyönyörűen kerékbe törte" szép magyar nyelvünket, hogyha akarta volna, sem sikerült volna ilyen „irodalmi értéket" produkálnia; akkor azonban nemigen mosolyogtak rajta. A következő lapokon közöljük ezt a kétnyelvű hirdetményt. (...)

361 361 A felhívás magyar szövegét a 55. sz. dokumentumként közöltük. 351