Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)

Visszaemlékezések, feldolgozások

ami a nemzeti államhoz való ragaszkodást fejezte ki, az tudta átérezni ama szavakat, amiket 1919. február 10-én megtartott hálaadó istentisztelet után lefolyt ünnepélyen Rákóczy István főispán kormánybiztos a Katonák, Polgárok, Vasutasok összetartása felett ily záró szavakkal mondott el: „Ti megdicsőült hősök, akik a legdrágábbat, életeteket ajánlottátok fel a haza oltárára, ott a túlvilágon, és itt e földön büszkék lehettek, drága véreteket nem ontottátok hiába. Abból széles e hazában az édes haza iránti szeretet és tántoríthatatlan ragaszkodás virágai nyiladoztak ki, amelyek egy szabad és békésebb kor felé biztatóan hívogatnak mindnyájunkat! Éljen a haza!"

348 És él és élni fog ez a magyar haza, mert annak fiai, bár nagyon sötét napjai borultak reá a megpróbáltatásoknak, a hazaszeretet édes virágait keblökre ölelték! Csak ápolják, ápoljuk mindannyian, amíg nagyok, egészen a felhőkig érők lesznek, hogy azok árnyékában egymás iránt kevés magyarok elnézők is legyünk, és erősen tartsuk össze, mert egységben az erő, egyetértésen az Egek Urának szeretete és áldása, és ha a magyarok Istene velünk van, a poklok minden ördögi sem törhetnek meg bennünket. 348 A beszédet a 129. sz. dokumentum egészében közli. 338