Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)

Visszaemlékezések, feldolgozások

zászlóalja, egy üteg ágyú, egy repülőgép és megfelelő muníció, valamint a Pál­may csoport megerősítésére négy ágyú és egy zászlóalj, végül egy kórházvonat. Felejthetetlen az az öröm, ami a jelenvoltakat a miniszter beleegyezése után elárasztotta, Stromfeld ezredes annyira buzgó volt, hogy öt perc sem telt bele, mire úgy a fogalmazványt, mint a kiadmányt aláírás végett a miniszter elé tette. Azonban még egy akadály előtt állottunk, ti. Pogány József volt a hadseregpa­rancsnoka, ezekhez a kirendelésekhez még neki is hozzá kellett járulnia, amit ka­pacitálásra az ágyúkon kívül akkor engedélyezett is; az ágyúkat pedig később. Ezen közben a kormánybiztos összeköttetést talált Balassagyarmattal és bizto­sította Dr. Huszár Aladárt, hogy az iglói gépfegyveresek ezekben az órákban, a páncélvonat pedig az éjjel meg fog érkezni. Azzal már nem foglalkozott többé, hogy a hivatalokat hová és Balassagyar­matról elvigye, élt lelkében a hit, hogy erre már szükség nem lesz, hanem állan­dóan azt ellenőrizte, hogy hol vannak már az iglóiak, elment-e már a páncélvo­nat, mikor, és hol van, felszerelt-e a székely zászlóalj, szerelnek-e a 44-esek, mi­kor indul a muníció? Amik kellő előkészítés után, bár a szükségeshez képest kissé lassan, mégis mind megtörténtek úgy, hogy az iglói gépfegyvereseken és a páncélvonaton kívül 30-án hajnalban 4 óra 15 perckor megérkeztek a székelyba­kák és a muníció, reggel pedig a 44-esek, közben a repülőgép, majd a kórházvo­nat is Balassagyarmatra. Balassagyarmaton, mialatt a lakosság kétségbeesetten szorongatott a csehek támadásától, 29-én du. 1 óra 15 perckor megérkezett iglói géppuskások meg­szállták a postát és a városházát, ahonnan Scholtis [helyesen: Soltész] József fő­hadnagy telefonon beszélt a laktanyába szorult csehekkel közölvén, hogy ezer­főnyi magyar katonaság érkezett, és így minden védekezésök hiába való, hosszas alkudozások után meg is adták magukat. Aminek megtörténte és le­fegyverzésök után az állomás padlásán szorult cseh főnököt Benkő Oszkár had­nagy két katonával, az elhúzódott többi vasúti alkalmazottat pedig a Süvítő te­lepen a vasutasok elfogták, - az iglói géppuskások a foglyokat és muníciót stb. magukkal víve önkényesen eltávoztak, és hiába táviratozott Dr. Huszár Aladár Magyarnándorba feltartóztatásuk és visszatérítésük iránt, azok Vizy főhad­nagynak nem engedelmeskedtek, és Balassagyarmatot magára hagyták. E napon foglalta el Pálmay Ernő százados reggel 6 óra 30 perckor Drégelypa­lánkot, és délelőtt 10 óráig Ipolyvecét meg Dejtárt, ahol a lefolyt harcokban ré­szünkről egy sebesülés történt, egy cseh katona eleset, kilenc pedig foglyul esett (Puskás Mihály 1921. VI. 9.), és így bár Balassagyarmat egy oldalról biztosítva lett, állandóan rettegni kellett a Losonc felől jövő oldaltámadás miatt, aminek nyomása alatt a lakosság jó része Szügy felé menekült. Az aggodalom nem volt alaptalan, mert bár, amint a Magyarnándorba vonult csapatok meghallották, hogy a csehek megadták magukat, parancsnokaik ama kérésének, hogy elesett testvéreik temetéséről el nem maradhatnak, most már engedelmeskedtek, és úgy Bajatz, mint Vizy katonái és a nemzetőrség Balassa­gyarmatra visszavonult, és így a katonaság vette kezébe a parancsnokságot; 335

Next

/
Oldalképek
Tartalom