Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)
Visszaemlékezések, feldolgozások
kiadásával a csehek szabadon bocsátották, és az 1919. január 29-ig Bérceién állomásozott. A cseheknek ez a betolakodása a demarkációs vonalat meghatározó fegyverszüneti szerződéssel határozottan ellenkezett, és miután remény nem nyílott arra, hogy a csehek eltávozzanak, a kormánybiztos már január 17-én a fegyverszüneti bizottsághoz felírt a végett, hogy az antantnál tiltakozzon a csehek jogtalan betolakodása ellen, ami nyomban meg is történt. 335 Másrészt, miután a hivatalok a postát, [a] távírdát és [a] telefont szabadon használhatták, gondoskodott arról, hogy a Pálmay csapat, amely Rétságra vonult vissza, parancsot kapott, hogy Nagyoroszi, Patak, Vadkert vonalon álljon fel, Vizy Zsigmond százados Aszódra húzódott honvédéi pedig megerősítve Bajatz Lajos [Sic!] százados száznegyven főnyi Mollináry bakával és hat lovassal, hogy jöjjön vissza Magyarnándorba, és a Szécsény, Szügy, Érsekvadkert vonalat tartsa, míg a Salgótarjánban elhelyezett 40. hadosztály rendelkezett, hogy előőrsei Karancskeszibe, Karancsságra, Nógrádmegyerbe, majd január 28-án, hogy Mihálygergére, Endrefalva, Nagylócra vonuljanak fel. (Fölkér József 1921. V. 14.) Ily készülődés és szorongó állapot után következtek csak Balassagyarmaton a nehezebb napok; január 25-én megjelent Dr. Bazovszky Lajos cseh zsupán a kormánybiztosnál az államigazgatást, amint ő mondotta az „Impériumot" átvenni, és a kormánybiztos ama kérésére, hogy „ki bízta meg zsupán urat, hogy Nógrád vármegye székhelyét megszállja?" azzal válaszolt, hogy „az antant új demarkációs vonalul a vasúti vonalat jelölte meg, aminek foganatosítására ellenállás esetén fegyveres erőt is igénybe fogok venni". Amire a hivatal főnökök élén kijelentette a főispán, hogy „erről mit sem tudnak, az antant az Ipoly folyóig jelölte meg azt a demarkációs vonalat, ameddig a Csehszlovák Köztársaság katonái Nógrád vármegye területét megszállhatják, és ha mi ezt az állapotot tűrjük is, határozottan tiltakozunk az ellen, hogy Önök a népjogok ellenére a demarkációs vonalat fegyveres erővel átlépjék, vármegyénk székhelyét megszállják, és ezzel a vármegye területén úgy az államigazgatás minden ágát, mint a közgazdasági és közélelmezési szolgálatot megbénítsák, kijelentvén az alispánnal együtt, hogy hivatalukat át nem adják, és ne számítsanak arra, hogy a közszolgálati alkalmazottak nekik fogadalmat tegyenek és szolgáljanak, (jkv. 1919. 1. 25.) Természetesen a zsupán tántoríthatatlan maradt kijelentvén, hogy „mostantól az a szék is a mienk, amin most ülök", és miután a cseh katonai erő megszállása alatt állottunk, más megoldás híján tárgyalás folyt aziránt, hogy amennyiben Balassagyarmat a demarkációs vonalon innen van, - bár Dr. Bazovszky hangoztatta, hogy nekik le, egész Vácig van igényök a megszállásra, - miután a békekötésig ide bejönni nem jogosultak, Rákóczy István kormánybiztos azt ajánlotta, hogy Balassagyarmat maradjon úgy cseh, mint magyar katonaságtól mentesen semleges terület, úgy hogy itt a közrendet polgárőrség tartsa fenn, és úgy a megszállott területeket esetleg cseh megbízottakkal, mint a meg nem szállott terü335 Ld. az 53. sz. dokumentumnál írtakat! 325
