Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)
Az őszirózsás forradalom első napjai Balassagyarmaton
5. A nemzetőrség parancsnokának jelentése a hadügyminiszterhez a balassagyarmati nemzetőrség megalakulásáról Balassagyarmat, 1918. november 12. Jelentem, hogy a 28408. [elnöki számú] 1918. [évi] magyar hadügyminiszteri rendeletre 15 Balassagyarmaton folyó évi november hó 5-vel kezdődőleg a nemzetőrség 310 16 fővel megalakult, és azon naptól kezdve a nemzetőrség működésbe lépett. Az esküt a nemzetőrség tisztjei és legénysége letették, folyó hó 5től 10-ig terjedő időre a nemzetőrség részére megállapított zsoldot a Balassagyarmati Nemzeti Tanács előlegezte. A legújabb rendelettel 17 a szervezendő nemzetőrség teljes megalakulásáig a jelenleg működő nemzetőrség megmarad, és annak megalakulása után az új alakuláshoz fog csatoltatni. 15 A rendelet ill. az annak nyomán kiadott felhívás, többek között elrendelte, hogy „a rend és közbiztonság fenntartására minden városban, nagy- és kisközségben az arra önként jelentkező hazafias elemekből nemzetőrség szervezendő. Ezen nemzetőrségbe minden, már otthon lévő katona (tisztek is beleértve), testileg alkalmas munkás és polgár beléphet, de a nemzetőrség állománya sehol se lépje túl a helyi lakosság öt százalékát. Az osztagok, a helyi viszonyok szerint, szakaszba, századba illetve zászlóaljba tagozandók. Ezen nemzetőrség célja a közrend, valamint a vagyon- és személybiztonság fenntartása. Szervezésileg a meglévő rendőrséggel és tűzoltósággal egyesítendő és városokban a városi rendőrkapitánynak, minden más helyen a község által választott parancsnoknak rendelendő alá." A tagok, szolgálatuk fejében, járandóságot kaptak. - Mivel ebben az időszakban Balassagyarmat nagyközség volt, ezért nem a rendőr-, hanem a csendőrkapitány lett a nemzetőrség parancsnoka. (NML XXXII. 10. B/250. 39-40. old.) 16 A szám túlzónak látszik. A 3. sz. dokumentum százötven főről tesz említést, miként Rákóczy István, könyvében, száznegyven főben állapítja meg a létszámot. Elképzelhető, hogy a kezdeti napokban duzzadt föl ennyire a létszám, amit később csökkentettek. 17 Valószínűleg az 1918. évi 5.220 M. E. számú körrendeletről van szó, melyet Károlyi Mihály és Bartha hadügyminiszter november 11-én adott ki. Ebben elrendelték az öt legfiatalabb évfolyam visszatartásával ill. behívásával az új hadsereg felállítását. Az érintetteknek a lakóhelyükhöz legközelebb lévő alakulathoz, póttesthez kellett bevonulniuk. Rendelkeztek továbbá a nemzetőrség felállításáról is. A testület önként jelentkezőkből állt, akiknek szolgálati kötelezettsége néhány hónapra terjedt. A hadsereg céljaira fenntartott öt legfiatalabb korosztály nem léphetett be. A rendelet a nemzetőrség célját „a veszélyeztetett rend" védelmében jelölte meg. Felszerelése, ruházata és díjazása a hadseregéhez volt hasonlatos. A rendelet elrendelte még a polgárőrségek felállítását is. Ezek tagjai szintén önkéntesek voltak, „azonban csak olyanokból, akik rendes napi munkájuk mellett saját otthonuk közvetlen védelmét szolgálják. ... Rendeltetése egymás tűzhelyeinek közös védelmezése." A polgárőrök nem kaptak díjazást. - Balassagyarmaton november 15-én jelent meg a nemzeti tanács felhívása, mely elrendelte, hogy a nemzetőrségben addig szolgálatot teljesítők közül azok, akik 1896 és 1900 között születtek, délelőtt 11 óráig jelentkezzenek a laktanyában, mert „az újonnan felállítandó nemzetőrségbe fognak vétetni" (a szöveg véletlen vagy szándékos tévedést tartalmaz, hiszen ezek a korosztályok csakis a hadseregbe vonulhattak be. A felhívást ismerteti: Vonsik, 36. old.). 29
