Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)

A politikai helyzet alakulása Balassagyarmaton a „csehkiverés” után

nagy segítségért, amelyet Magyarország és a köztársaság demokratikus és szociális fejlődése érdekében a berni nemzetközi szocialista kongresszuson kifejtettek, fogadják legmelegebb köszönetemet. Merem állítani, hogy az egész magyar közvélemény osztatlan lelkesedéssel kísérte az urak önzetlen és értékes működését..."

293 stb. Remélem, nem akar velem afelől is vitába bocsátkozni Péterffy úr, hogy Károlyi Mihály gróf nincs olyan jó magyar ember, mint akár Ön is? Még egyet: Iványi Sándor elvtársam beszédéből idézve azt írja Péterffy úr, hogy „azt is kezdem hinni, hogy a balassagyarmati munkásgárda felfegyverzésének sem kizárólagos célja a város rendjének fenntartása". Hát ebben némileg igaza van Péterffy úrnak. Mert amellett, hogy az Önök által űzött antiszemita heccekkel már sokszor kockára tették a város rendjét és nyugalmát, és ennek dacára a közrendet a munkásgárda mindig fenn tudta tartani, megtette ez a munkásgárda azt is, hogy amíg Ön is fűtött szobájában didergett a félelemtől, élete és vére feláldozásával megmentette a város lakosságát attól, hogy a közeljövőben ne a „közszeretetben" álló cseh nyelvre tanítsák gyermekeinket a balassagyarmati főgürmáziumban. De inkább az ellenforradalom leverésére kívánta idézett Iványi elvtársam a munkásság felfegyverzését. És erre gondolt Péterffy úr is, mikor a helybeli munkásgárdát aposztrofálta. Erre csak ez a megjegyzésem: minthogy a Károlyipárt jobbszárnya, a Lovászy-párt egynéhány embere le van tartóztatva ellenforradalmi akciók miatt,

294 nincs kizárva, hogy az ország más helyén is szükség lesz ilyen intézkedésre. És erre a célra lesz munkásgárda mindenütt, mert az ellenforradalom letörésére az egész ország munkássága és katonasága egy gárdát fog képezni, amely gárda a forradalmi kormányért él és ha kell, meghal, de meg nem adja magát! Forgách József. NH. 1919. febr. 23. Válasz. = Péterffy a következő megjegyzés közlésére kérte a szerkesztőt: „A Szerkesztő úr szíves engedelmével erre a cikkre röviden válaszolok. Amint látom, a köztünk lévő vitás ügyben egy alaptévedés vagy félreértés van. A szociáldemokrata párt november 8-i gyűlése után beszélgettem a párt néhány tagjával, miközben azt is kérdeztem, hogy kik lehetnek tagjai a pártnak, vajon mindenki, tehát tisztviselők is lehetnek-e. A válasz az volt, hogy csak szakmunkások lehetnek. Kérdésemnek oka pusztán érdeklődés volt, de nem az a szándék, hogy belépjek. Lehet, hogy Forgách úr érdeklődésemet belépési szándéknak gondolta, s innen ered a tévedése. Hogy miért citáltam a szociáldemokrata párt korifeusainak nyilatkozatait, ezt Forgách úr nem tudja megérteni. Sajnálom, ha olyan homályosan írtam, de úgy tapasztaltam, hogy legtöbben mégis megértettek. Talán elég világos az, hogy a szociáldemokraták terrorisztikus fellépése ellen van kifogásom, mellyel elveiket reánk oktrojálni akarják, de amely az intelligencia meggyőzésére legkevésbé alkalmas. Hivatkozom e tekintetben dr. Huszár Aladár úrnak lapunk jelen számában közölt cikkére. Ez a kifogásom Forgách úr jelen cikke ellen is. Elvi vitába szívesen bocsátkozom, de kölcsönös gorombáskodásra nem vagyok kapható. Forgách úr múltkori válaszomban felhozott nehézségeimet nem döntötte meg, hanem inkább megerősítette, a cikk többi részével pedig, mint részint alaptalan ráfogással, részint szemé293 A magyar küldöttek a kongresszuson imperializmussal vádolták a környező országokat. 294 Vélhetően a Polgárszövetség letartóztatott politikusaira utal. 276