Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)

Katonai események az Ipoly mentén a „csehkiverés” után

kocsi, valamint a két MAV mozdony átengedése jogilag meg nem állhat. A csehszlovákok megjegyzik, hogy a Ksod Ab. kocsi Balassagyarmaton szerintük felelőtlen polgári elemek által visszatartatott. 2. A csehszlovák katonai kiküldöttek részéről következő kívánságok terjesz­tetnek elő: a/ Párkánynánáról Rappig illetve Losoncig élelmiszer szállíttassék. b/ Naponta egy katonai kurír okmányai átvizsgálásának mellőzésével használ­hassa a vonatokat Rapptól Ipolyságig és onnan Párkánynánáig, valamint az el­lenkező irányban, egy magyar katona kísérete mellett. A szállítmányok átadása és átvétele Rapp és Ipolyvisk állomásokon történnék oly formán, hogy a forgal­mat a Rapp-Balassagyarmat-Ipolyvisk vonalrészen a MÁV, míg a csehszlová­kok az általuk megszállott vonalakon a forgalmat lebonyolítanák. E kívánságo­kat a MÁV képviselői egyelőre ad referendum [jelentéstétel végett] veszik, meg­jegyzik azonban, hogy ezen kívánságok teljesítéséről csak akkor lehetne szó, ha [a] csehszlovákok részéről ellenszolgálmányok nyújtatnának árucikkek átenge­dése alakjában, nevezetesen elsősorban tűzi- és bányafával. Csehszlovák részről megjegyeztetik, hogy az általuk megszállott területről ily áruk kivételére csakis kormányuk illetékes. 3. [A] csehszlovákok kérik, hogy a Rimaszombat-Osgyán, általuk meg nem szállott vonalrészt akadálytalanul használhassák, hogy Rimaszombat-Osgyán­Poltár között a közvetlen forgalmat fenntarthassák. A MÁV képviselői kijelentik, hogy a kérdés előttük csak most vetetett fel, ennélfogva azt ad referendum veszik. 4. [A] csehszlovákok részéről kérdés intéztetett, hogy a Tiszolc-Erdőköz fo­gaskerekű vasút mozdonyai, továbbá 2-3 mozdony a Tornalja-Dogsina és mel­lékvonalak részére nem volnának-e nekik adhatók. Azonkívül ezen utóbbi vo­nalak üzemviteléhez szükséges szén átengedését kérik. [A] MÁV képviselői a kívánságot ad referendum vették, azonban megjegyzik, hogy annak teljesítésé­ről alig lehet szó. 5. a Magyar részről vállalják, hogy [a] Losonc vidékén lévő gyárak számára élelmiszereket ugyanoly mennyiségben bocsátanak rendelkezésre, amennyit eddig, oly feltétel alatt, ha a csehszlovák kormány garanciát vállal azért, hogy azok az illető gyáraknak érintetlenül adatnak át, és hogy három érték fejében hét értékű sz[én], zománcedény, lapos és fújt üveg, gazdasági gépek, tűzi-, var­ga- és szerszámfának egyidejű leszállítása mindkét részről biztosíttatik. Továbbá oly kikötéssel, hogy azoknak a községek[nek] (Ipolynyitra, Galsa, Kalonda, Ipolytarnóc, Bussa, Petőpuszta, Hugyag, Ipolyvarbó, Balassagyarmat, Nagycsalomja, Ipolyság) határában, amelyeket az elválasztó vonal kettéhasít, a megszállott, illetve meg nem szállott határrészben a lakosság mezőgazdasági munkája [érdekében] minden korlátozás nélkül közlekedhessen. Rákóczy István kormánybiztos, Jankovich Ferenc ezredes, a salgótarjáni sza­kasz parancsnoka, Ertl Ernő főellenőr, Wikkenhauser Ferenc felügyelő, Kálmán Samu felügyelő, Schmitz Simon főellenőr, Vorisek őrnagy - Renato Piga főhad­nagy, Hak József főhadnagy, Josef Kadlec, Jug. J. Netolicky vasúti főellenőr. 228

Next

/
Oldalképek
Tartalom