Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)

A „csehkiverés” katonai dokumentumai (1919. január 29-30.)

82. A HM 5. osztályának átirata a 6. osztálynak a balassagyarmati eseményekről Budapest, 1919. január 29. Balassagyarmatot f. hó 28-ról 29-re való éjjel saját csapataink elfoglalták. He­lyenként jelenleg még utcai harc folyik és a laktanyába szorított cseh katonaság még ellenállást fejt ki. Saját részről e harcokban részt vettek Bajatz százados parancsnoksága alatt egy Kecskemétről három nappal ezelőtt Magyarnándorra érkezett 38. gyalogez­redbeli század (kb. 150 ember) és a 16. gyalogezrednek kb. hatvan fő és néhány géppuska erős osztaga. Erősítés gyanánt a Hatvanban állomásozó iglói géppus­kás tanfolyam négy géppuskája kezelőlegénységgel Mamusich százados pa­rancsnoksága alatt 175 január 29-én korán reggel Balassagyarmatra útba indult, és Pálmay százados egy gyalog és egy géppuskás század erejű osztagával Dré­gelypalánkra nyomult elő, hogy a cseheknek Ipolyság felől való esetleges előnyomulását meggátolja. A Budapesti Katonai Kerületi Parancsnokság Vácon egy, [a] 40. nehéztüzér-ezred[ből] és magyar vasúti ezredből alakítandó kombi­nált század menetkészültségét rendelte el, 176 egy Szekszárdon menetkész sza­kaszt (ötven fő) és két géppuskást Aszódra irányított. Ezenfelül menetkész álla­potban van Hatvanban az iglói géppuskás tanfolyam még négy géppuskája, megfelelő kezelőlegénységgel. A balassagyarmati támadásból kifolyólag valószínű, hogy a csehek Losoncról, vagy Ipolyságról erősítéseket irányítanak Balassagyarmatra, a város felszabadí­tására. Miután a város az Ipoly déli partján fekszik, a magyar csapatok által va­ló megszállás jogos, tehát Balassagyarmat a csehek további támadásaival szem­ben is tartandó. Az ott álló csapatok megerősítésére a budapesti kerületi pa­rancsnokság fenti intézkedéseinek kiegészítéseképpen elrendelem: 1. A budapesti kerületi parancsnokság a 29. gyalogezred menetkész géppus­kás századát azonnal Balassagyarmatra indítsa útba. Lovakat bármely Budapes­ten lévő lovasított csapattól kiutalhat. Lovak hiánya esetén az osztag, mint rög­tönzött kézigéppuskás-osztag indítható útba, és a hiányzó lovakat és járműve­ket a helyszínen pótolja. Pálmay százados az Ipolyság-Drégelypalánk vasútvo­nal megszakítására utasítandó. 2. A 40. hadosztály-parancsnokság a biztosító vonalat Rapp-Szécsény vonalig tolja előre, az utóbbi második pontot [mármint Szécsényt] szállja meg, a Lo­sonc-Rapp vasútvonalat szakítsa meg, és mielőbb egy legalább fél zászlóalj erős 175 Érdekes, hogy a HM iratai mindenhol Mamusichot említik mint a Balassagyarmatra vonuló iglói különítmény parancsnokát. Azonban Sulacsik és Vizy egyértelműen Raj­nay-Wechtert nevezi meg parancsnokként és megerősíti, hogy Mamusich Hatvanban maradt. A kérdésben perdöntő, hogy Padányi Viktor feldolgozása és Kondor Miklós visszaemlékezése (Id. a 213. sz. dokumentumot!) is Mamusich hatvani tartózkodását említi. A problémára Id. még a 90. sz. dokumentumnál írtakat! 176 Ld. erre a 101. sz. dokumentumot! 147

Next

/
Oldalképek
Tartalom