Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)

Balassagyarmat csehszlovák megszállása

jegyzőkönyv hiteléül: Schuch István,

169 a bizalmiférfi-testület elnöke, Meszlényi Mihály,

170 mint a MOVSZ balassagyarmati csoportjának alelnöke, Papácsy Pál, a MOVSZ balassagyarmati csoportjának titkára, [Vezetéknév olvashatatlan] Károly. HL I. 53. Fegyverszüneti Bizottság 4. cs. 1919. év. 1787. sz. Kétoldalas, kéziratos jegyzőkönyv, tisztázat. Aláírásokkal hitelesítve. = A tárgyalásra vélhetőleg január 28. délelőttjén kerülhetett sor. Ezt követően kereshette fel a vasutasok küldöttsége Rákóczy kormánybiztost, miként az visszaemlékezésében az esetet említi. Délután pedig felkeresték a Magyarnándorban állomásozó katonaság tisztjeit, Bajatz és Vizy századosokat, kérve őket a csehszlovákok kiverésére Balassagyarmatról. a A „kívánjuk" szó értelemzavaró. Helyesen: „kinyilvánítjuk". 74. Rákóczy kormánybiztos telefonjelentése a fegyverszüneti bizottsághoz a balassagyarmati vasutasok sérelmeiről Balassagyarmat, 1919. január 28. Rákóczy, Nógrád megye kormánybiztosa, 1918. január 28-án délelőtt 11 óra 15 perckor telefonon jelenti, hogy a csehszlovákok a szolgálatot megtagadó vasutasokat szolgálattételre fegyverrel kényszerítik

171 és kijelentették, hogy aki szolgálatot nem teljesít, azt statáriálisan agyonlövik. Kér sürgős közbenjárást a balassagyarmati vasutasok érdekében a francia missziónál. 16

9 Schuch István (Érsdekújvár, 1889. ápr. -1963) 1910-ben lépett a MÁV szolgálatába. 1912-ben mozdonyvezető vizsgát tett. 1915-ben helyezték Balassagyarmatra. Hamarosan a balassagyarmati mozdonyvezetők vezéregyénisége lett. A bizalmiférfi-testület elnöke volt. Beállt polgárőrnek. Az 1919. januári szervezkedés egyik vezetője volt. A január 29-i harcokban a vasútállomást ostromló fegyveres vasutas csoport élén harcolt, később a városban tartózkodó páncélvonat mozdonyát vezette. Részt vett a tavaszi, majd a nyári harcokban is. 1923-ban a mozdonyvezető sztrájk egyik főszervezője volt. Letartóztatták és elbocsátották. („Szolgálati táblázatáéban az elbocsátása indokolása: „Az 1923. VÜI/2-án kimondott tömeges munkamegszüntetésben a szolgálat kifejezett megtagadásával és izgatással vett részt. Emiatt a szolgálati és illetmény szabályzat 14 § 4. száma értelmében az igazgatóság mint kivételes fegyelmi hatóság a rendes fegyelmi eljárás mellőzésével, büntetésképpen azonnal beálló hatállyal, a szolgálatból elbocsátja.") Ezután különböző gazdasági vasutaknál dolgozott. 1933-ban jogorvoslatot kap tíz évvel korábbi elbocsátására, havi százhúsz pengő kegy díjban részesül visszamenőleg is. Vendéglőt és földet vesz feleségével a pénzből. 1940-ben Felvidéki emlékérmet, 1942ben Nemzetvédelmi Keresztet kap kitüntetésként 1919-es tevékenységéért. 1949-ben földjét és házát államosítják, 1950-ben Izsákra telepítik ki. (Gere József közlése.) 170 Meszlényi Mihály (1870-1954) 1895-ben lépett a MÁV szolgálatába. 1904-ben nevezték ki mozdonyvezetővé, 1915-ben pedig főmozdonyvezetővé. 1905-ben került Balassagyarmatra. Az MOVSZ (Magyarországi Vasutasok Szövetsége) balassagyarmati csoportjának titkára, majd alelnöke lett. 1925-ben vonult nyugdíjba. (Gere József közlése.) 171 Sulacsik könyve szerint a két vasutas Bihari mozdonyvezető és Halmos fűtő voltak. 137