Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)
Balassagyarmat csehszlovák megszállása
gótarjáni, mint környékbeli hatóságok és [a] lakosság részéről már négy küldöttség kérte a határrendőrök visszarendelését és ottani állandó kirendeltség szervezését. A város utcáin [a] kézigránátok dobálása mindenesetre valami kárt tett volna, ha más nem, de ablakok bizonyára betörtek volna, amitől a katonatanács jelentése említést sem tesz, azonban ha azt szükségesnek méltóztatik látni a vizsgálatot, az irányban külön kiküldöttem útján azonnal megejtem. Budapest, 1919. febr. 20. [Olvashatatlan aláírás] A magyar határőrség főnöke." Már a kortársakat is megosztotta, és a későbbi, az eseményekkel foglalkozó marxista feldolgozások is vitatták, hogy a salgótarjáni munkások kommunizálták-e a bányákat. Ezt már ifj. Chorin Ferenc, a bányaművek igazgatóságának tagja az Alkotmány január 7-i számában is cáfolta: „Az a hír, hogy a bányát kommurúzálták volna, téves, a régi rendszer marad továbbra is." (Alkotmány, 1919. jan. 7.) A későbbi „bányász munkásmozgalmi" monográfia is cáfolta, hogy a zavargások napjaiban a bányák munkástulajdonba vételéről döntöttek volna. (A bányász munkásmozgalom, 78-83. old.) A szerző szerint a KMP helyi szervezete, csupán a párt hivatalos irányvonalát követve, a munkásellenőrzés bevezetéséről döntött. A pogrom - állítja a szerző a KMP politikájától függetlenül, a környékbeli falvak, részben bányász, részben „kulák" (Sic!) lakosainak és a salgótarjáni lumpeneknek a műve. A valóságban a kommunisták, legalább közvetve, felelősek voltak az eseményekért. A nemzeti tanács megbénításával, a tömegek végletes radikalizálásával hozzájárultak az indulatok elszabadulásához. Híveik egy része minden bizonnyal az események résztvevője volt, nem téve különbséget a szocializálás és munkásellenőrzés között. (HL HM Karh. oszt. 1919. január 4-i, 6-i és 7-i napi helyzetjelentés. - NH. 1919. január 12. A salgótarjáni bolsevizmus. - HL 1. 53. 2.1317. sz. 1919. jan. 10. - Dupák, 77-78. old. - MOL K 148 603. f. 2. cs. 20 őe. 2412/1920. sz. - Népszava, 1919. jan. 5. A Kommunisták a bányászok gyűlésén.) 47. A Nógrádvármegye ismerteti a nemzeti tanács határozatát Balassagyarmat védelméről Balassagyarmat, 1919. január [8]. (...) a December hó 30-án a városháza nagytermében a nemzeti tanács gyűlést tartott, melynek célját az a kérdés képezte, kíván-e a város védekezni a csehekkel szemben. A délelőtt folyamán a végrehajtó bizottság már ülésezett, melybe a helybeli katonai parancsnok 130 is be lett vonva, aki kijelentette, hogy úgy fegyverrel, mint munícióval oly bőven vannak ellátva, mellyel a demarkációs vonalat meg tudja védelmezni. Felkéri ennélfogva a nemzeti tanácsot, határozza el, hogy a város megszállása ellen tiltakozik, egyszersmind az Ipoly vonalát a kormány utasítása szerint védi. 130 Tisztázatlan, hogy ebben az időszakban még Csernuch alezredes vagy már Ghyczy őrnagy volt-e a katonai parancsnok. 108
