Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)

Balassagyarmat csehszlovák megszállása

utcára. Asztalokat, szekrényeket, zongorákat dobáltak le az utcára, ahol feldü­hödött részeg csőcselék rombolta szét a bútorokat. A tömeg egy része betört Kohn Lipót szeszraktárába, kihordták az italokat és a már amúgy is berúgott söpredék még több szesszel növelte mámorát. Végigrombolták a Fő út még épen maradt lakásait, azután a mellékutcákba oszlottak szét, ahol minden abla­kot bevertek. A rombolás és fosztogatás egész éjszaka és még szombaton délelőtt is tartott. Szombaton délután két órakor Iglóról 124 harmincfőnyi katonaság érkezett, [a] két kilométernyire lévő nagyállomáson szálltak le a vonatról. 125 Rajvonalba fej­lődve vonultak be a városba. A Vadász szálló előtt a csőcseléket szétoszlásra szólították fel. A józanabbak elsiettek, de a tömeg nagyobb része fenyegetően közelegett a katonák felé. A katonák sortüzet adtak, mire a kijózanodott csőcse­lék hanyatt-homlok menekülni kezdett. A katonaság bevonult a Fő útra, néhá­nyan még ekkor is ellenálltak, ezeket lelőtték. A Fő utat hamarosan sikerült megtisztítani és a rend helyreállt. A katonaság parancsnoka kidoboltatta a városban, hogy öt óra után az utcán járni tilos, a rablott holmit pedig mindenki szállítsa be a városházára. Aki a ren­delkezést nem teljesíti, agyonlövik. Vasárnap hatvan tengerész 126 és százötven főnyi katonaság érkezett a városba. 127 Most már teljes a rend. Húsz halott. A Nap munkatársa telefonon beszélt a salgótarjáni karhatalmi osztagok parancsnokával, Kacsák hadnaggyal, aki a következőket mondotta: „A városban teljes a nyugalom. Most szállítják be a rablott holmit a városházá­ra. A beszállításra huszonnégy órai terminust adtam. Az egész zavargásnak mintegy húsz halottja és ugyanannyi sebesültje van. A bányában megindult a munka, de az ünnep miatt kisebb mértékben, mint rendesen. Most érkezett Szatmárról egy székely század, százhúsz ember. 128 Újabb karhatalmi osztagok 124 A valóságban az iglóiak Hatvanból, akkori állomáshelyükről indultak Salgótarjánba. 125 Az iglóiak érkezéséről és tevékenységéről ld. Padányi Viktor alább közölt regényes feldolgozását! 126 Festetics hadügyminiszter intézkedését nem volt egyszerű végrehajtani. A Keleti pá­lyaudvar nemzetőrsége ugyanis megtagadta a Salgótarjánba vonulást, és csak az elbo­csátással való fenyegetés után adta fel „ellenállását". Január 4-én éjjel egy tiszt és 25 katona indult a városba, és előre jelezték egy törzsőrmester és 25 fegyveres felkészíté­sét, akiket - adataink szerint - másnap reggel indítottak útnak. (HL 19. 7.131. 466-467. fol. és 19. 7.133. 475-476. fol.) 127 A HM Karhatalmi osztályának összefoglalója szerint január 6-án Salgótarjánban a kö­vetkező egységek voltak: az iglói géppuskás század fele, egy határőrszakasz (ötven fő, két géppuska) és egy csendőr század (56 fő). (HL HM Karh. oszt. 1919. jan. 6.) 128 A székely zászlóaljról Id. a 79. sz. dokumentumnál írtakat! A Nap az alábbi hírt közöl­te az egység Salgótarjánba érkezéséről: „A városban nagy ribilliót keltett tegnap egy fél század székely katona megjelenése. A székelyek fehér jelvényt viseltek, mire rög­tön elterjedt a hír, hogy ellenforradalmi fehérgárdista csapatok jöttek. A szociálde­mokrata párt bizalmi emberei csakhamar eloszlatták a tévedést. A székelyek ugyanis kijelentették, hogy ők nem tartoznak semmiféle gárdához, s csupán a rend helyreállí­tása a céljuk." (A Nap, 1919. jan. 7. Salgótarjánban megindult a munka.) 105

Next

/
Oldalképek
Tartalom