Gere József: Békében, háborúban - Nagy Iván Könyvek 8. (Balassagyarmat, 2000)
A Magyar Királyi Honvédség alakulatai Balassagyarmaton 1868-1919
A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉDSÉG ALAKULATAI BALASSAGYARMATON (1868-1919) Az 1867. évi kiegyezést követően lehetőség nyílt az önálló magyar hadsereg megteremtésére. A szervezés az 1868. évi XLI. honvédségről szóló törvény alapján indult meg. Az országot hadkerületekre osztották, ekkor Balassagyarmat a IV hadkerület területére került. A városban történelme során mindig tartózkodott kisebb-nagyobb létszámú katonaság. A város vezetői fontosnak tartották, hogy Nógrád vármegye székhelyén is állomásozzanak az új magyar honvédség alakulatai, ezért az 52. gyalogzászlóaljnak és a 37. lovasszázadnak adtak otthont. A honvédlovasságot 1874-ben átszervezték, a századrendszerről áttértek az ezredrendszerre. Az ezredek felállításához szükséges összevonások során a balassagyarmati huszároknak új helyőrséget jelöltek ki. A városban csak a gyalogzászlóalj maradt. Elhelyezésükre a fő utcai földszintes épületcsoport szolgált, amely magántulajdonban volt és a honvédség számára bérelték. A zászlóalj az évek során a különféle átszervezéseket követően létszámában és technikai eszközei tekintetében is számottevően gyarapodott. A bérelt laktanya egyre szűkebbnek bizonyult. 1881-ben felmerült annak az igénye, hogy a városban állomásoztatott 52. gyalogzászlóalj állandó, a kor követelményeinek megfelelő színvonalú laktanyát kapjon. 1 Balassagyarmat azt remélte, hogy a katonák végleges letelepítése jelentős forgalomnövekedéssel jár majd. Az a döntés született, hogy a laktanyát a város saját költségén építi fel, s azt a honvédség csak bérelni fogja. Az építkezés szervezésére és felügyeletére a képviselő- testület „honvédlaktanya építési bizottságot" hozott létre. 2 Az építkezés a Kis-Tabán - ma Kossuth Lajos - utca ekkor még a város külterületére eső részén kezdődött el. 1883-ban a honvédség bejelentette azt az igényét, hogy a város jelöljön ki állandó gyakorló- és lőteret, amelyet a laktanyához hasonlóan a honvédség bérelni kíván. 3 Az építkezés már majdnem befejeződött, amikor a honvédség azzal a kéréssel fordult a városhoz, hogy a laktanyához tartozzanak melléképületek is, ahol a lovakat tudnák elhelyezni, és a felszerelést tárolnák. 4 Balassagyarmat minden kérésnek eleget tett. A honvédek 1884 őszén vették birtokba a kor színvonalának megfelelő tágas laktanyaépületet. Ekkor a fő utcai bérletet megszüntették. 5 Az 1890. évi honvédségről szóló új törvény jelentős változásokat hozott. A gyalogság csapatteste ezentúl az ezred lett, amely törzsből, három zászlóaljból és 7
