Gere József: Békében, háborúban - Nagy Iván Könyvek 8. (Balassagyarmat, 2000)

Személyi adattár

1942. május 12-től a doni hadszíntérre elvonuló 23/IL zászlóalj parancsnokának nevezték ki. 1942. november 23-tól a harctéren ezredesi rangban átvette a 23. gyalogezred-parancsnokságot. 1943. január 14-től október 1-jéig különféle hadikórházakban kezelték, majd betegszabadságát töltötte. Felgyógyulása után Losoncra az ezredtörzshöz helyezték. 1945. január 18-án a menekülő 23- gyalogezred családgondozó parancsnokságával bízták meg. 1945. május l-jén amerikai hadifogságba esett, s ilyen minőségében 1946. március 8-ig a Passau közelében lévő Vilshofenben a menekültek ügyeit intéző járásvezetőként tevékenykedett. Hazatérése után családjával Szécsényben telepedett le. Itt köztiszteletben álló személy volt, s nem bántották. Dicsérettel igazolták. A honvédségnél tartalékos ezredesként tartották nyilván, nyugdíjat nem kapott. Egy feljelentés alapján a balassagyarmati rendőrségi fogdába zárták, majd Budapestre a Katonapolitikai Osztályra vitték kihallgatásra, de egykori katonája, Solt Pál közbelépésére „cselekmény hiányában" megszüntették az eljárást. Volt katonája — Puszta Dezső kiskereskedő, akinek a jobb kezét háborús sérülés miatt csonkolták — alkalmazta az üzletében. Ez időben Puszta Dezső volt az üzemanyag-bizományos, s így az állomási üzemanyagtelepet is vezette. Lászay János segített a tartálykocsik lefejtésénél és az elszámolások elkészítésénél. Puszta Dezső ezért a munkájáért természetben segítette Lászay János családját. Később a Palóc Háziipari Szövetkezet alapító tagja lett, ahol kezdetben könyvelő, majd nyugdíjazásáig tervstatisztikus volt. Szécsényben köztiszteletben állt, mindenki Lászay János ezredes jelentősebb kitüntetései ismerte, egykori katonái előre köszöntek neki. Eletének utolsó tíz évét egy agyérgörcs következtében megbénult beszédkészséggel, rendkívül depressziós állapotban szenvedte végig. Nem tudott az emberekkel beszélni, miközben érezte szeretetüket. Sírja a balassagyarmati temető VIII. parcellájában a kőkereszt közelében található. 1919-ben kötött házasságot. Felesége neve: Faragó Gizella. Gyermekei: János, Lajos. Mindkét gyermeke a háborúban hivatásos katonaként vett részt. János 1942. június 18-tól híradóhadnagy, Lajos repülőhadnagy, aki a háború után Szécsényben rádió- és villamossági műszerészként tevékenykedett haláláig. Fontosabb kitüntetései: Katonai Szolgálati Jel III. osztály kardokkal 1918, 261