Gere József: Békében, háborúban - Nagy Iván Könyvek 8. (Balassagyarmat, 2000)
A trianoni kötöttségek árnyékában
lakosság kötődése szorosabb a honvédséghez, mint ahogy azt Budapesten tapasztalták. Neki köszönhető, hogy a kapcsolatok felmelegedtek, s a társadalmi és társasági életben át tudták venni a kerékpáros-zászlóalj szerepét. 1936. október 4-én a 16-os ezrednapot Budapesten tartották. Az emlékmű létesítésére indított gyűjtés már 7500 pengőnél tartott. A Hősi Emlékmű Bizottság 1937. január 11-én elfogadta Körmendi-Frim Jenő szobrászművész tervét. A bizottság a szobrásszal karöltve azt az álláspontot képviselte, hogy ne a megszokott, állig felfegyverzett katonában öltsön testet a hős 16-os honvéd. A művész egy szoborcsoportot álmodott meg, melynek magassága közel hat méter. „A szobor súlypontja és középpontja a mély tüzű (...) Toldi Miklós szerű férfi. Bal oldalán térdel a magyar anya (...), védelmet keresően simul a férfi mellé, erőt, támaszt keresve nála minden várható támadás ellen. A férfi ökölbe szoruló jobb kezénél áll a gyermek, a reményteljes erős fiú, Nagymagyarország címerére támaszkodva. A jövőt, az eljövendő magyar jövőt jelképezve" - írja jellemzésként a korabeli Nógrád Hírlap. 22 Ennek ismeretében megkezdődött Balassagyarmaton az emlékmű helyének kijelölése. Több javaslat is született. Voltak, akik az Erzsébet-ligetben, a múzeum közelében képzelték el. Az l/III. „határőrzászlóalj" a szobor felállítását a laktanyával szemben, az út túlsó oldalán, az egykori fatelep helyén javasolta, amely ekkor már üresen állt. Végül az a döntés született, hogy a Tisztviselőtelepen lévő Madách tér közepére kerül, amelyet Hősök terének keresztelnek át, és az ide vezető rövid kis utcát 16-os honvédnak hívnak ezután. Az emlékmű felavatási ünnepségének megszervezése az l/III. zászlóaljra hárult. Az alapkő letételére 1937. október 6-án került sor. Az emlékműbizottság küldöttei, a polgármester, a zászlóaljparancsnok által vezetett tiszti küldöttség és a 16-os bajtársak jelenlétében kis ünnepség keretében a leendő talapzat alatti üregben helyezték el az alapító okiratot, amely mellé Besztercebányáról és Jolsváról származó szikladarabokat tettek. 23 A felavatási ünnepségre sok vendég érkezett a városba, akik tiszteletére a Budapestről ide vezényelt honvédzenekar takarodót fújt, majd térzenét adott a megyeháza előtt, miközben a Sümegh Szállodában a meghívottak társas vacsorán vettek részt. Másnap, 1937. október 17-én reggel a 16-os veteránok a laktanyai gyülekező után a volt ezredparancsnokukkal, Juhász László altábornaggyal az élen tisztelegtek a 16-os ezredzászló előtt. József főherceg érkezése után tábori misét tartottak a laktanya udvarán, melyet Teplán Gergely kemencéi esperes-plébános, az ezred egykori tábori főlelkésze celebrált. A mise után a résztvevők elvonultak a Hősök terére, ahol József főherceg avató beszéde után Neográdi Horváth Sándor polgármester vette át a város nevében az emlékművet. Az első koszorút a 16-osok nevében a volt ezredparancsnok helyezte el. A koszorúzás után az l/III. zászlóalj díszszázada 21
