Gere József: Békében, háborúban - Nagy Iván Könyvek 8. (Balassagyarmat, 2000)

A trianoni kötöttségek árnyékában

zászlóalj névadójának festett arcképét. A páholyokká átalakított földszinti és emeleti folyosókon foglaltak helyet a társ-fegyvereserők küldöttei, a város és a megye vezetői, a polgárság és a diákság képviselői. A zászlóalj katonái teljes fel­szereléssel az udvaron sorakoztak fel. Minden alkalommal katonai pompával hozták a 16-osok világháborút megjárt zászlóit. A katonai és a polgári szónokok beszédei után megkoszorúzták a zászlóalj névadójának portréját. Az ünnepségek legérdekesebb része a zászlóalj díszkivonulása volt. Ekkor teljes menetfel­szerelésükkel a város főbb utcáit érintve kerékpárjukon tettek egy fordulót, ahogy a korabeli sajtó jellemezte: „mindenütt a lakosság büszke rokonszenvétől kisérve". 14 Az esemény végén a tisztikar egy kedélyes sörözésen látta vendégül az ismerős családokat, majd a tiszti étkezdében ebédre a város vezetőit. 1932. október l-jétől a trianoni kötöttségek szem előtt tartásával, rejtetten ismét némi haderőfejlesztésre került sor. Az 1921-ben létrehozott hét vegyesdan­dár területén egy-egy új gyalogezredet állítottak fel. Rejtési okokból „határőr" névvel jelölték meg. Minden vegyesdandár területén létezett egy „határőr kerületi parancsnok", akinek hatáskörébe a megfelelő határsávban szolgálatot tel­jesítő vámőr-, új nevükön határőregységek tartoztak. Rejtési okokból az új ezred parancsnokát eme kerületi parancsnok helyettesének nevezték. 15 A budapesti székhelyű 1. vegyesdandárnál felállított „határőrezreddel" nemsokára a balassa­gyarmatiak szorosabb ismeretségbe kerültek. I932. október l-jétől a kerékpáros-zászlóalj életében is jelentős változás történt. Három kerékpárosszázad alakult, egyenként három kerékpáros­lövészszakasszal, és egy géppuskásszakasszal, amely szintén kerékpáros volt, ugyanúgy, mint ahogy az árkász- és távbeszélőszakasz is. A kerékpárosítás olyan mértékű volt, hogy a századparancsnokok hátaslovait is felváltották kerékpárra, és ezek után ott karikáztak a század élén. A köznyelv tréfásan csak gumi­huszároknak hívta a kerékpáros katonákat, akik nem fértek el a laktanyában. Ismételten szükség lett a fő utcai régi laktanyára, amely ekkor már a Hangya Szövetkezet tulajdonában volt, így az épületeket a honvédség tőlük bérelte. I934 őszén a 16. honvéd gyalogezred Balassagyarmaton tartotta az ezred­napját, ahol fontos elhatározás született. Úgy döntöttek, hogy országos gyűjtést indítanak, hogy az ezred hősi halottainak méltó emléket állítsanak Balassagyarmaton. Nógrád vármegye 1000 pengőt adományozott erre a célra. 16 1935-ben is megtartották a hagyományos osztálynapi ünnepséget. Nagyszebeny Rezső alezredes zászlóaljparancsnok köszöntése után dr. Baross József alispán válaszbeszédében bejelentette, hogy a vármegye a (...) 6. honvéd kerékpáros-zász­lóaljnak a gróf Leiningen szellem ápolása és megerősítése céljából Leiningen-emlékser­leget adományoz, melyet rövidesen át is fog nyújtani a zászlóalj tisztikarának". 17 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom