Gere József: Békében, háborúban - Nagy Iván Könyvek 8. (Balassagyarmat, 2000)

A Magyar Királyi Honvédség alakulatai Balassagyarmaton 1868-1919

A balassagyarmati vasutasok vasútföldrajzi ismereteik birtokában világosan látták annak a veszélyét, hogy az Ipoly-völgyi vasút birtoklásáért a várost és környékét is megszállhatják. A megye és a város vezetőinek összes energiáját lekötötte az egymással történő viszálykodás. A vasutasok figyelmeztetését nem vették komolyan, sőt rémhírek terjesztőinek kiáltották ki őket. I919. január 15-én hajnalban a jóslat beteljesedett. A csehszlovák katonák több ponton átlépték a demarkációs vonalat, hogy birtokba vegyék a számukra fontos vasútvonalat. A kormány a tiltakozáson kívül semmit nem tett, miközben felkészültek Vác esetleges kiürítésére is. A megszállt Balassagyarmaton a vasutasok vezetésével szervezkedés kezdődött. 1919- január 29-én hajnalban a polgárokból és a melléjük állt 16. és 38. gyalogezredek különítményeinek katonáiból álló fegyveres csoportok általános támadása után a város magyar kézre került. A balassagyarmati harcok hírére az Ipoly mentén megszállt települések többségéből a légionisták elmenekültek. Ahol nem, ott a katonaság segítségével a lakosság együttesen szorította vissza őket az Ipolyon túlra. A támadás tervét egy világháborút megjárt I6/II. zászlóaljbeli százados, Vizy Zsigmond készítette, aki katonái élén maga is részt vett a harcokban. Az események hírére a kormány jelentős katonai erőket küldött a térségbe. A mindkét oldalon áldozatokat követelő harcokat a Salgótarjánban február elején megtartott fegyverszüneti tárgyalások zárták le. A fegyverszünet csak névle4. A balassagyarmati honvédlaktanya az 1930-as években 11