Belitzky János: Mikszáth és Balassagyarmat - Nagy Iván Könyvek 8. (Balassagyarmat, 2000)

JEGYZETEK

Korodinyival, Szabóval és Feisztlivel együtt, mivel a magyar nemzeti érzést ápolták, ismét törvényszék elé állították. Ezt az ügyet is „megúszta", és továbbra sem szűnt meg növendékeit hazafias szellemben nevelni /NL és HH idézett helyein kívül még az 1884. júl. 20. - XII. évf. 29. sz./. 1889ben ünnepelték meg tanítói működése 50 éves jubileumát. Nekrológja: NHE, 1897. márc. 25. - II. évf. 12. sz. - 58 évig tanított és 41 évig volt házas ember. 36. Szabó József balassagyarmati ev. püspök úr volt szíves ez ügyben maga is fáradozni, amiért neki ezúton is köszönetet mondok. 37. NML A balassagyarmati Róm. Kat. Elemi Népiskola iratai, 1854-1912. 38. Scheiber - Zsoldos, 13. 39. Krk 33:68. 40. Krk 27:168. 41. Krk 1:85-93. és 34:167-169. - Van egy problematikus adatunk is, ami közvetve szintén megmagyarázná Mikszáth balassagyarmati elemibe járását és éppen Kovacsik osztályába. A Szklabonyával északról határos Kisújfaluban és Ebecken egy bizonyos Kovacsik Józsefnénak született Sztrelnyik Máriának házrésze, kis szántója, rétje és szőleje volt /NL és HH, 1890. jan. 19. - XVIII. évf. 3. sz. - 1889. nov. 20-án kelt árverési hirdetés/. A Balassagyarmaton tanító Kovacsik Józsefnek azonban Longe Amália volt a felesége. Kérdés azonban az, hogy nem a második-e, ami azonban a nekrológból nem tűnik ki /NHE, 1897. márc. 25. - II. évf. 12. sz./ Kovacsik házasságlevelét, illetve a rá vonatkozó anyakönyvi adatokat eddig nem sikerült megtalálnunk. így tehát az a lehetőség, hogy Mikszáth Jánosné már Ebeckről, lánykorából ismerte Sztrelnyik Máriát fennáll, kérdés azonban az, hogy ő a gyarmati tanító Kovacsik Józsefhez ment-e férjhez és ezen a réven ott, mint a kis Kálmán „atyafiságos" ismerőse, férje iskolájának látogatását tette-e kívánatossá Mikszáth szülei számára. 42. Anjoukori okmt. V. 499. 43. Krk 59:16-19. 44. Krk 31:72-73. és 300-301. 45. Krk 24:140 és 51:65. 46. Bisztray Gyula: Bérczy Mari emléke, Krk 30:225-229. 47. Krk 36:62-63. - Hasonló jelenetet ír le Jókai a „Nincsen ördög" c. regényében. Jókai Krk 56:79-80. 48. NML, Bizottmányi Jegyzőkönyv, 1861. január 7-i ülés, 5. oldal. 49. Rubinyi, 11. 50. Krk 27:221-227. és irodalmára: 334-338.