Belitzky János: Mikszáth és Balassagyarmat - Nagy Iván Könyvek 8. (Balassagyarmat, 2000)
MIKSZÁTH BALASSAGYARMATON - Mikszáth a „mezei jogász”
Kaszner és Mikszáth barátsága nem merült ki a szklabonyai plébánost megbotránkoztató és szolgabírói közbelépéssel megrendszabályozott 1869. évi adventi cigányos mulatozásokban 63 , hanem a gyarmati és környékbeli bálokba is el-eljártak. Ezek során félig tréfás, félig komoly ellentét alakult ki köztük. „Hát ha én valamely lánynak elkezdek udvarolni, és Kaszner ezt meghallja, s hogy ellenemre tehessen, felkerekedik minden rendű és rangú segédeivel, s kurizál halálig annak a hölgyecskének, akinek én: csak azért, hogy kiüthessen a nyeregből, s hogy ezáltal bosszúját tölthesse rajtam. - A selyemfür tű delnők ezt persze már tudják, s nagyon keresik társalgásomat, örülnek ha rajok pillantok, mert tudják, hogy a futó mérnök-had utánam indul, s csak azért is kurizálni fog nekik, s talán el is veszi, csak hogy nekem ne jusson belőlük. - Hanem nekem is van annyi eszem, hogy sohasem annak udvarolok aki tetszik." M Az 1869. év őszén történhetett Mikszáth egyik pesti, vagy talán győri útjáról való visszatérte alkalmával, hogy a Balassa-vendéglőben megismerkedett (későbbi) hűséges barátaival, Dessewffy Elekkel és Bobok Ferenccel. Mikszáthné így írja le az esetet: Egy ebéd alkalmával, amin a család tagjain és a családtagnak számító tréfakedvelő és tréfacsináló Horváth Ilkán kívül Mauks Mátyás esküdtjei is rendszeresen résztvettek, az egyik esküdt, „Bobok beszélte, hogy milyen érdekes emberrel ismerkedett meg tegnap este a Balassa-vendéglőben. - Ki volt és mi volt ott? - kérdezte Horváth Ilka nagy érdeklődéssel. - Amint mi fiatalemberek ott ültünk a rendes törzsasztalunknál - felelte Bobok - odajön Hámory Edus bátyánk és leül közénk. Tetszik tudni, addig is nagy céltáblája volt az éknek, de most, mióta menyasszonya van, még több heccet csinálunk vele. Mindjárt Dessewffy Elek most is valami tréfára készül, mert felkelt és egy kerek asztalnál magányosan vacsorázó fiatalembernek bemutatta magát, majd melléje ült és érdekes beszédet folytatott vele, mert látszott, hogy milyen jól mulatnak. Dessewffy odaintett engem és bemutatott. Beszélgetésünkből megértettem, hogy arra kapacitálja a fiatalembert, hogy az ifjú menyasszony egy régibb udvarlója nevében hívja ki Hámoryt párbajra. Dessewffy odáig volt a gyönyörtől ha rágondolt, hogy milyen remegést fog a boldog vőlegény kiállni az egész éjjelen át. Csak reggel fogja megtudni, hogy tréfa volt az egész. Mikor legjobban belemerültünk a beszélgetésbe, bejött egy öreg parasztkocsis és azt mondta: - Fiatal uram! Itt vagyok a kocsival, tessék haza jönni, mert otthon a szülei várják. Erre a fiatalember fölkelt és rövid búcsúzkodás után, nagy sajnálatunkra eltávozott. Soha még hozzá hasonló zseniális embert nem láttam. Egyik élce a másikat érte. Dessewffy egészen fel volt villanyozva. Bobok szórói-szóra így mondta el a vendéglői jelenetet. - Ugyan, ugyan! 31
