Belitzky János: Mikszáth és Balassagyarmat - Nagy Iván Könyvek 8. (Balassagyarmat, 2000)

MIKSZÁTH BALASSAGYARMATON - A jóslat

MIKSZÁTH BALASSAGYARMATON Az 1847 januárjától 1873 novemberéig terjedő évek során, ha lett volna beje­lentő hivatal és bejelentési kötelezettség, akkor Mikszáth Kálmán állandó lakóhelyeként Szklabonyát, ideiglenesként Balassagyarmatot tüntették vol­na fel. Mikszáth sokszor csak mint látogató és Vendég, néha azonban mint „kétlaki" élt városunkban, és egyike volt az itteni fiatalság vezető egyénisé­geinek. Balassagyarmati időzésének 1868-tól 1873-ig terjedő legmozgalma­sabb és legtevékenyebb időszaka is azonban már rég a múlt ködének min­dent feledtető homályába veszett volna, ha szívós kitartással nem küzdi fel magát a magyar irodalom jelesei közé, mert balassagyarmati kortársai túl­nyomó többségének szemléletében - amiként azt 1909-ben Kossaczky Ar­nold helyesen jegyezte meg - „mint igénytelen, ismeretlen ember vágott ne­ki a világnak" és így akkor senkinek sem jutott eszébe, hogy itteni dolgait feljegyezze. Csak az írónk életének utolsó évtizedében megindult irodalom­történeti kutatások ismerték fel balassagyarmati tartózkodásainak fontossá­gát és magyarázzák meg azt a törekvést, hogy Mikszáth és környezete itteni élete még oly csekély megnyilvánulásainak is jelentőséget kell tulajdoníta­ni, mert ezek a mozzanatok írói munkásságára - tudatosan, vagy tudat alatt - egészen élete végéig hatottak. 8 A jóslat Mikszáth „családregénye" nagymértékben része városunk múltjának, még akkor is - sőt talán éppen ezért - ha abban a valóság mellett a költői képzelet virágai is nyílnak. Ilyen útszéli, mezei virág az, hogy Mikszáth Kálmán Balas­sagyarmattal való kapcsolata már a születése előtt megkezdődött. Egy, a szü­lőföldje népének misztikumok felé hajló, babonás lelkivilágából fakadó, a csa­lád és az ismerősök által megőrzött jóslat szerint nagy ember lesz, akinek tisz­teletére még Balassagyarmatot is ki fogják világítani. A jóslat ezen végleges megszövegezésének is megvan a maga „mikszáthi" története. Tudomást szereztek erről a jóslatról, negyven év távlatából 1871 júniusá­ra keltezve, a Mauks lányok - későbbi felesége, Ilona és húga, Kornélia -, valamint barátnőjük, Horváth Ilona, midőn Mikszáth Mauksék gyarmati la­kásán, a Mikor az új kastély füstbement című elbeszélésének kéziratát olvasta 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom