Belitzky János: Mikszáth és Balassagyarmat - Nagy Iván Könyvek 8. (Balassagyarmat, 2000)

MIKSZÁTH BALASSAGYARMATON - Mikszáth, mint a Nógrádi Lapok főmunkatársa a Mauksék „szalonjában”

taposómalomba, ahonnét és amiből szabadulni csak összetörten, súlyos erkölcsi és nemegyszer anyagi károsodások útján lehetett. A kivezető utat Mikszáth számára jogi vizsgáinak letétele, majd vagy a közigazgatási illetve bírói, vagy az ügyvédi pályán elhelyezkedése biztosította volna. Kálmán nagyon jól tudta ezt, de ehelyett elbeszéléseket ír és lapot szerkeszt, sokakat sértő tréfákban részes és lumpol, semmi gyakorlati érzéke nincs a pénz és az anyagi jólét biztosítására. Az irodalmi bohémek életét éli, telve nagyrahivatottsága tudatával, és szinte mindent egy lapra tesz föl. Jellemző mozzanat minderre a vallás- és közoktatásügyi minisztériumi állásával kapcsolatos tervezgetése és annak meg nem valósítása is. Ilonka és Kálmán levelezgetései során ez időben is felmerült - mint fentebb is láttuk - a szakítás gondolata. A látszat megőrzésén kívül azonban volt más oka is annak, hogy Ilonka közelében maradt, amit Mikszáthné így vázol: „... Talán fel kellett volna őt mentenem a látogatások kínszenvedéseitől, de akkor olyan jó úton látszott lenni, hogy a legjobbat reméltem. Ugyanis elhatározta, hogy az írói pályát csak mellékesnek fogja tekinteni és ha letette a vizsgát márciusban, rögtön folyamodik a vallásügyi minisztériumba fogalmazóságért. Én ezt a tervet elmondtam atyámnak, ő igen komolyan felelte: - Ez már helyes beszéd, édes gyermekem, ennek örülök annyival inkább, mert Fráter Pál az én atyai barátom, nagy befolyással bír a minisztériumban, a kedvemért szívesen szólna egy-két szót érdekében a miniszternek. Én sírva csókoltam meg atyám kezét és még aznap megmondtam Mikszáthnak, hogy kérje meg atyámat, szóljon Fráternek az érdekében. - Ő a fejét csóválta. - Nem, nem - mondotta - erre nem vagyok képes. Ha szól Fráternek, örökre hálás leszek érte, de kérni nem tudom erre. Rögtön megsemmisülnék, ha olyasvalamit mondana, ami nekem zokon esne. Mit tehettem azzal a makacs fejével? Megkértem atyámat, hogy legyen könyörületes, ne ragaszkodjék a formákhoz, szóljon Fráternek az én kedvemért. - Atyám elszomorodott, de megígérte. És ezt most annyiba vehettük, mintha már ki is volna nevezve. Akkor még nem volt olyan nehéz a minisztériumba bejutni. Azt az egyet azonban követelte atyám, hogy mihelyt Pestre megy Mikszáth, rögtön keresse fel és mutatkozzék be Fráternél. Én elmondtam mindezt Mikszáthnak. Kissé szórakozottnak látszott és azt mondta: - Jó, azt megtehetem, ha éppen kívánják tőlem, különben én amúgy is ismerős vagyok Fráter Pállal. Ez hát rendben van, ne beszéljünk többet erről. Ide nézzenek, - folytatta és a szemei ragyogtak a boldogságtól - kész a beszélyke, amelyikhez a témát maguk adták még karácsony előtt, de csak most írtam meg. - Mi nővéremmel összenéztünk, egyikünk sem emlékezett arra, hogy mi témát adtunk volna neki. - Matildkáról szól a nóta, - mondta nevetve - emlékezzenek csak vissza. Ekkor eszünkbe jutott, 110.