Hausel Sándor: Nógrádvár - Nagy Iván Könyvek 7. (Nógrád, 2000)
BEVEZETŐ - A királyi vár
mintha már régen uraik lettek volna. Szovárd, Kadocsa meg Huba, akinek leszármazottja az okos Szemere, mikor látták, hogy az a sok nép minden háború nélkül meghódolt nekik, nagy lakomát csaptak: majd az előkelőbb lakosoknak, akik fiaikat kezesül adták, különböző ajándékokat osztogattak, s őket jó szóval, harc nélkül Árpád vezér hatalma alá vonták, sőt hadjáratukra magukkal is vitték, kezesül kapott fiaikat pedig többféle ajándékkal egyetemben Árpád vezérhez küldöttek. A vezér és nemesei igen nagyon megörültek ezen, s az örömhír hozóinak sok ajándékot adtak." 15 Mindenesetre a vár környezetében honfoglaló törzsek és szolgáló népek telepedtek meg, aminek emlékét mind a mai napig több falu neve őrzi: Jenő, Berény, a 10. század közepén a besenyő Tolmács. Általános jelenség, hogy a törzsi helynevek szorosabb kapcsolatot tüntetnek fel a várakkal, nemcsak olyanokkal, amelyek megyeközpontokká váltak mint pl. Komárom, Nógrád, Bács, Abaújvár, Zemplén. Esetünkben a várat félkörben ölelik Jenő, Berény, Tolmács. E megszállás a honfoglalás időszakára mutat viszsza, mert a törzsi helynevek keletkezése megelőzte a Szent Istváni megyeberendezést. A honfoglalás és keresztény magyar állam létrehozása közötti évszázadban Nógrád katonai, határvédelmi feladatot láthatott el. Nógrádot ott találjuk a magyar állam- és egyházszervezet kialakulásánál. 1009ben az esztergomi egyházmegye része, amely Esztergom környékén kívül a Dunától északra eső Komárom, Hont, Nógrád várak „határait" ölelte fel a mögötte levő erdőségekkel együtt. Más vélemény szerint Nógrádvár és a körülötte kialakuló királyi vármegye eredetileg csak a váci egyházmegyéhez tartozó Kis-Nógrádot jelentette. 16 Újabb jelentőségre a vár a szentistváni államszervezés idején tett szert. Az addigi katonai szerepe ekkor közigazgatásival és egyházigazgatásival bővült. Nógrád egyike lett a kialakuló várispánságokhak. Anonymus leírásában láthattuk, hogy a várhoz már a magyar honfoglalás előtt tartoztak „részek". Feltételezéseink sincsenek arra nézve, hogy változott-e, s ha igen mennyiben e részeknek az összetétele, esetleg teljesen más területek kerültek-e a nógrádi várispán irányítása alá. E folyamat összefügg a királyi vármegye kialakulásával, amely vélhetőleg a X. század végén ment végbe, amikor Géza fejedelem vagy István király a korábbi nemzetségi várbirtokot a Hont és Pázmán lovagoknak való adományozással két részre szakította. Nógrád megye tehát feltehetőleg a nemzetségi és királyi birtokré22
