Hausel Sándor: Nógrádvár - Nagy Iván Könyvek 7. (Nógrád, 2000)

A VÁR HADI KRÓNIKÁJA A XVI-XVII. SZÁZADBAN - A második török uralom: 1663-1685

ban és palánkokban foglalt állást. A nehéz helyzetbe került felderítőket egy segélycsapat kimentette ugyan, de a vár ostroma elmaradt. Az 1684. június 27-i győzedelmes váci ütközet után a nógrádi török védősereg elszigetelődött Budától, így aztán nehéz helyzetbe került. A nógrádi török uralom megrendülését mutatja az a rendelkezés, amelyben a Főbányagrófi Hivatal 1684 októberében megtiltotta, hogy a revistyei kincstári uradalom megfizesse az adót a nógrádi török bégnek. A következő év tavaszán tartott bécsi hadi tanácskozás a hadjárat célját illetően még nem hozott döntést, csupán a Vág menti gyülekezés időpontját határozták meg. Lotharingiai Károly ezt követően javasolta Érsekújvár, Székesfehérvár vagy Nógrád megszerzését. A császár egyetlen kikötése az volt, hogy minél nagyobb területet foglaljanak vissza, az örökös tartományok lakosságát megkímélendő a téli beszállásolástól. Az uralkodó végül június 28-án Érsekújvár ostromát rendelte el. Nógrád az újvári ostrom idejében a hadtápszállítmányok és a csapatösszevonások biztosításában játszott jelentős szerepet. Amikor például Haussier megtámadta a Nógrádnál gyülekező nagyváradi basát, 800 török katonára akadt, mindegyiknél egy zsák liszt volt, amit az élelemhiányban lévő újvári török seregnek szándékoztak bevinni. Mihelyt a törökök észrevették Haussier csapatát, felhasították a zsákokat, a lisztet kiszórták, nehogy a keresztények kezére jusson. Ekkor 1000 élelmiszerszállító szekér várakozott Nógrádnál, hogy a szorongatott érsekújvári várba jusson.

93 Éppen azért, hogy a Buda és Érsekújvár közötti kapcsolatot megszakítsa, a hadvezetés tervbe vette Nógrád elfoglalását. Károly herceg, hogy megszerezze Nógrádot, 3000 lovast küldött ki, de azok ágyúk nélkül a vár lerohanásához gyengének érezték magukat. Mégis kisebb csata kerekedett, amelyben a török cselvetés folytán számos magas rangú katona sebesült meg, vagy forgott veszélyben élete. Ugyanis a visszaforduló keresztényeket a várból kitörő lovasság és nagy számú janicsár megtámadta. Rövid hadakozás után a törökök futást színlelve próbálták becsalni a keresztényeket a házak és kertek közötti részbe, ami sikerült is. Conty, de la Roche sur Jon, Tourenne, Crequi és még több francia herceg került csapdába, amiből a lotharingiai herceg mentette ki őket. Érsekújvár 1685. augusztus 19-i elfoglalása után nem sokkal később máig tisztázatlan módon keresztény kézre került a vár. Háromféle magyarázattal találkozhatunk a történeti munkákban. Az egyik szerint a puskaporos torony, amelyik a várnak „legerősebb bástyája volt" (valószínűleg a Báthory püspök ál94