Hausel Sándor: Nógrádvár - Nagy Iván Könyvek 7. (Nógrád, 2000)

A VÁR HADI KRÓNIKÁJA A XVI-XVII. SZÁZADBAN - Hét évtized a török torkában: 1564-1663

vár tevékenyéségéről: „Most ártalmassabb lelkek nincsenek az filekieknél s szendreieknél s nógrádiaknál, azokat kellene felveretni az vezérnek, az palatinus hadától ne tartson semmit." 1651 nyarán újra a Dunántúlon van, a veszprémi vár főkapitánya, e tisztsége valamikor 1653 és 1657 között szűnhetett meg. A családi hagyományok szerint 1660-ban halt meg. (Ér­dekes, hogy végrendeletét már Nógrádban, 1643-ban elkészítette, aminek címe híven utal a végvári élet bizonytalanságaira: „Nógrádi főkapitány Miskey István hertelen valló testamentoma az mostani üdőnek hertelen állapotiához kipest...".) Miskeyt birtokai a Dunántúlhoz kötötték, számá­ra a nógrádi főkapitányság ideiglenes tisztségnek számíthatott. 80 Nadányi Miklós (1654-1663) 1654-től volt a vár főkapitánya a tragikus véget ért Nadányi Miklós. Már nem volt ismeretlen hely számára Nógrád, hiszen 1638-ban mint alka­pitány teljesített itt szolgálatot. Szécsényi, majd füleki évek után 1644-től a Bars megyei Verebély főkapitánya, innen kerül Nógrádba. Nemcsak ka­tonaként, hanem diplomataként is megállta a helyét. Több ízben járt kö­vetségben a budai pasánál. Katonai érdemeinek és vitézségének jutalmául I. Lipót 1659-ben báróságra emelte. A tízéves nógrádi kapitánysága alatt a legjelentősebb feladata az erődí­tési munkák és a védelem megszervezése volt. Az országgyűlés 1655-ben határozott a nógrádi vár megerősítéséről. Nadányi portánként l-l gyalog­embert és l-l szekeret kívánt a várhoz tartozó helységektől, mert szerinte a portaszámok alacsonyra voltak szabva, Nadányi követelését viszont a Pest-Pilis-Solt vármegyei alispán találta soknak. Tevékenységének mintegy összefoglalója is lehet az alispánnak adott válaszának egy részlete: „Én Nógrádban ideőmet hivalkodva nem akarom teöltenem, hanem Istenem­nek uramnak s hazánknak, ha my raytam áll benne, megh akarom építe­nem, mert az sopronyak kapuja feölött való írás szerint Félix civitas, quum tempore pacis de Bello cogitatt [Szerencsés az a város, amely a béke idején gondol a háborúra}". 81 Nyoma van, hogy 1658-ban és 1659-ben a palán­kot erősítették, ugyanis ehhez Pest-Pilis-Solt vármegye portánként 4 karó szállítását biztosította. Többször fordult Pest és Nógrád megye közgyűlés­éhez, pénzt kérve az építéshez. Pest 1657-ben 100 forintot ajánlott fel. Ta­69

Next

/
Oldalképek
Tartalom