Hausel Sándor: Nógrádvár - Nagy Iván Könyvek 7. (Nógrád, 2000)

A VÁR HADI KRÓNIKÁJA A XVI-XVII. SZÁZADBAN - Az első török uralom: 1544-1594

A vár katonai meghódítását rövid időn belül követte a török közigazgatás megszervezése. A nógrádi szandzsák a hódítást követő évben már kialakult. A jelentős szandzsákok működését törvénykönyvek szabályozták, amelyek fő­leg az adóztatásra tartalmaznak előírásokat. A nógrádi szandzsáknak nem volt külön saját törvénykönyve, hanem a budait vette át. Rendelkezései első­sorban az adófajták meghatározására, az adózás mikéntjére vonatkoznak. 1544 után egy félévszázadig, majd a 17. század szinte teljes időtartama alatt e törvények is megszabták vidékünk adózó népének életét, ezért részletes is­mertetésük rávilágít a két-, sőt háromfelé adózó lakosság terheire. A törvénykönyv főbb rendelkezései a következők voltak: a szandzsákban fekvő városok és falvak rájái [adófizető alattvalói], ha vagyonuk 300 akcsét ér, 50 akcse harácsot [nem-muszlim alattvalók adója] fizet­nek. Ha egy házban 3-4 testvér lakik, vagy ennél is több lakik együtt, mindegyikük-testvér külön szá­mít, és ha 300-300 akcsényi vagyonnal rendelkez­nek, külön-külön fizetik az 50 akcse harácsot. Fize­tőképesnek azt mondják, aki házán, szőlején és földjén kívül marháiban, a házon belül lelhető holmijában, és hordóiban lévő borában 300 akcse értékkel rendelkezik. Az ilyen személyen 50 akcse harácsot kell behajta­ni. Aki azonban ezekkel nem rendelkezik, azon semmi sem hajtatik be. Akik képesek harácsot fizetni, azok szpáhijaiknak kapuadó fejében Szent György napján (április 24.) 25 akcset és Szent Demeter napján (október 26.) 25 akcset fizetnek. Ha valakinek háza mellett kertje van, az itt saját fogyasztására ültetett petrezselyem, tárkony és más konyha­kerti vetemény után, ha az nem megy eladásra, semmi sem szedendő. De ha az említett konyhakerti terményt piacra küldené és eladná, tized szedendő utána. A városokból és falvakból fejtetőn hozott és eladott tyúk, sajt és gyümölcsféle után semmi sem szedetik; de azoktól, akik a piac állandó árusai, hétről-hétre egy-egy pénz szedessék. A levágott mar­ha után vágóhídi adó címen marhánként két akcse és négy juh után egy akcse szedessék. Ha négykerekű kocsival fazék, bögre és fabögre érke­zik, az eladótól egy-egy kocsi után 4 akcse vám szedendő. A sátras áru­sokon és vándor árusokon a vasárnap elfoglalt hely után vásári helypénz címén fél-fél akcse szedendő. Aki négy kerekű kocsin tűzifát hoz, attól egy 46 15. Nógrád neve az 15 70-es török adóösszeírásban

Next

/
Oldalképek
Tartalom