Hausel Sándor: Nógrádvár - Nagy Iván Könyvek 7. (Nógrád, 2000)

BEVEZETŐ - A váci püspök birtokában

ek 1666-ban, tehát 3 évvel az ostrom után a 216 Vi forint árendájukat ide küldték. Annyi bizonyos, hogy az 1640-60-as években a helynökök révén megnőtt a püspökség adóztatási tevékenysége, szerepük volt a katonai jellegű ügyek döntésének meghozatalában, az 1663-as ostrom idején a vikárius tevőlegesen avatkozott bele az események alakulásába.

22 Minden forrás azt mondja, hogy a török az 1544-es ostrom után jelentős erődítési munkát végzett a váron. Viszszahódítása után a 17. század eleji országgyűlések 1602-ben Zólyom, 1608-ban Zólyom és Árva, 1608-ban Pozsony, Trencsén, Bars és Nagyhont vármegyék ingyen munkáját rendelték a vár megerősítési munkálataihoz. 1612-ben hivatalos küldöttség szemlélte meg a várat, rendben találta, csupán a korábbi rendeletekre hívta fel a figyelmet: „oda semmi egyebet nem rendeltünk, hanem az mit annak előtte oda rendeltünk volt országúi, meghagytuk, hogy az vár szükségére költsék, másüvé haszontalan helyre ne vesztegessék".

23 Amikor 1622-ben ismét királyi kézbe került, az országgyűlés újra elrendelte megerősítését, ami be is következett. A 17. század folyamán még négyszer hoztak határozatot erősítéséről: 1635-ben, 1647-ben, 1655-ben és 1659-ben. Ekkor egész Pest ingyen munkáját a várhoz rendelték, amit részben pénzben, részben kézi munkával kellett teljesíteni. A 17. századi országgyűlések a vár megerősítését célzó munkákat sokszor távoli megyék jobbágyainak közmunkájaként rendelték el. Ez viszont az építkezések lassúságát okozta, amit még fokozott a kellő hozzáértés hiánya és a nehéz út- és fuvarozási viszonyok.

24 8. Báthory püspök 1483-as márvány címere 27