Hausel Sándor: Nógrádvár - Nagy Iván Könyvek 7. (Nógrád, 2000)

BEVEZETŐ - A váci püspök birtokában

QGEÁDYÁB ja felé tolódott el. A 14-15. századi nádori közgyűlések helyszínválasztása is, (Balassa)Gyarmat, már erről a folyamatról tanúskodik.

18 A váci püspök birtokában A királyi várföldek eladományzásának 12-13. századi folyamatában végül maga Nógrádvár és az alatta létrejött település sem kerülhette el sorsát. A 13. század végén mindkettő a váci püspök birtoka lett. Vácz Elemér mutatott rá, hogy 1274 előtti eladományozása nem valószínű, mert még az említett évben is királyi várként (castrum regium) szerepel az oklevélben. Kétségtelen viszont, hogy a 13 . század végén IV László király Tamás váci püspöknek adta. Az a körülmény, hogy a váci püspökök birtoka lett, meghatározta a vár és a mezőváros fejlődésének lehetőségeit a mohácsi vészig. Feltehetőleg a váci püspökök kezdték építeni a tatárjáráskor elpusztult erősség helyén a kővárat. A vár katonai jelentősége a tatárjárás után akkor került ismét előtérbe, amikor az 1450-es években a huszita betörések elérték Nógrád megye déli részét, veszélyeztették magát Nógrádot is. Miután Diósjenőn a husziták erődöt emeltek, nyilván ez felgyorsította a nógrádi vár erődítési munkálatait, amit Szilassy Vince váci püspök (1450-1474) rendelt el. A két várból igen jól szemmel tarthatta egymást a szembenálló őrség, amiről a Cseh-várra kiránduló ma is könnyen meggyőződhet. A huszita térhódítás megyénkben a várnai csatavesztés (1444) után kezdődött. Nógrád megye több ütközet, megállapodás helyszíne volt. A nógrádi vár és püspöki uradalom veszélyeztetettsége csak azután szűnt meg, hogy 1454-ben a diósjenői erőd kikerült a husziták ellenőrzése alól. A közeli Szandáról azonban csak 1459-ben sikerült őket elűzni. Feltehetőleg ekkor már megvoltak a belső vár egyes részei az Öregtoronnyal.

19 Szilassy halála után Báthori Miklós lett az új váci püspök (1474-1506), aki a két püspöki váron, Vácon és Nógrádon nagyszabású építkezések fűződnek a nevéhez. A kortársakat magával ragadó építkezések vezetője az a Giovanni Dalmata, vagy Traui János, aki Mátyás király budai palotájában is hosszú ideig dolgozott. (Meg kell jegyeznünk, hogy a korszak művészettörténetét feldolgozó mű kétségbe vonja Traui Jakab létezését.)

20 Ezekből az építkezésekből napjainkra szinte semmi nem maradt. Az átépí24