Hausel Sándor: Nógrádvár - Nagy Iván Könyvek 7. (Nógrád, 2000)
BEVEZETŐ - A vár birtoklás- és építéstörténete
sziklaárok választotta el a hegy síkjától. A sziklaárkon felvonóhíd vezetett át, amelynek 1949-ben megtalálták mederpilléreit. Az Oregtorony romjain kívül a belső várból csupán néhány falmaradvány látható. A belső és külső vár kapui között nagyméretű rondella van, amely egyrészt a kapu, másrészt az Új bástyához vezető falszoros védelmét is ellátta. Egy 17. századi alaprajz és az 1663. évi ostromról felvett jegyzőkönyvek segítségével nem csupán a falak és bástyák helyét, hanem a belsővárban akkor található építményeket is megnevezhetjük. Eszerint a belsővárban állt az Oregtorony a palotával, a két fegyvertár, a fürdő, az asszonyház, a templom, a vízgyűjtő medence és a malom. A torony alatt a Héjj Miklós által végzett ásatás során került felszínre a sziklaárkon átvezető híd mederpillére. Ez az 1949-es régészeti feltárás igazolta a krónikaírók Öregtoronyról szóló leírásait. Az árkot betöltő törmelék között hevert a kapu szemöldökkövével együtt Báthory Miklós sárkányos, farkasfogcímeres reneszánsz művű vörösmárvány emléktáblája 1483as évszámmal. A külső vár falai a Várhegy peremét követik. Az északi és nyugati oldalon meredek sziklafal biztosított természetes védelmet a védők számára. E falszakasz erősítését szolgálta az Új bástya, amelynek falában helyezték el az 167 2-es átépítésre emlékeztető kőtáblát. A délnyugati oldalon három újolasz rendszerű fülesbástya épült a 17. század elején. A déli bástyának csak csekély maradványa van meg. Az északkeleti oldalon a várat kerek védőmű zárta le, tetején védőpártázat nyomaival, falában befalazott reneszánsz ablakkerettel. E védmű biztosította a csapórácsos, kőkeretű kaput, amelyhez kocsiút vezet. Eredetileg három kapuja volt a várnak, a tornai, a szokolyai, és a jenői oldalon, ez utóbbit a török megszüntette. 9 A vár birtoklás- és építéstörténete A magyar, de mindenekelőtt a megye történetében játszott jelentősége ellenére a nógrádi vár területén eddig kisebb feltárásokon kívül még nem folyt olyan átfogó régészeti ásatás, amely választ adhatna kialakulásának valószínűsíthető körülményeire. Emiatt az Árpád-kor előtti meglétére vonatkozó megállapítások tulajdonképpen nem egyebek, mint a közvetve rá16
