Hausel Sándor: Nógrádvár - Nagy Iván Könyvek 7. (Nógrád, 2000)
BEVEZETŐ - A vár leírása
ÓGRÁDVÁR Nógrád vár leírása Aki a kies nógrádi tájat járja, az sűrűn szembe találja magát három-négy évszázada még erős várak omladékaival. Mindegyiknek megvolt a maga jelentősége nemzetünk és megyénk történelmében. Hegyi váraink egyike azonban, nevezetesen Nógrád, amely a Vác felől a bányavárosok felé vezető utat ellenőrizte, különös jelentőséggel bír a megye történetében. Mégpedig azért, mert annak legősibb vára, legrégibb kővára, róla kapta e megye a nevét és legalább három évszázadon keresztül központja volt. A nógrádi vár fennállásának nyolc évszázada alatt nem volt fényes lovagvár, sem szeszélyes földesúri rablófészek. Mindig a magyar állam- vagy egyházi élet hol jelentős, hol kevésbé jelentős helye, ezért már csak múltjának e hivatalos jellegénél fogva is kiérdemli különös érdeklődésünket és tiszteletünket. Urai és építtetői voltak Árpád-házi királyaink, a váci püspökök, a Habsburg-házi királyok, a török szultánok; mindannyian rajtahagyták kezük nyomát. Mintegy két évszázadon keresztül, a 15-17. században, a környező vármegyék népének munkájával végzett folyamatos bővítések után nyerte el végső formáját. A Lókos és a Feketevíz patakok mellett lévő 292 m magas, 350x250 m kiterjedésű, mintegy 15-19 millió évvel ezelőtt keletkezett vulkáni eredetű biotit-dácit (trachit) lakkolit domb a közvetlen környezetéből 60 méterre emelkedik ki. 8 A község szélén emelkedő kis hegy kúpján áll Nógrád szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos vármaradványa belső és külső védőövvel, négyzetes alaprajzú öregtoronnyal. A külső és belső vár között barbakán áll. A külső várfalat a lejtőre alapozták, belül feltöltötték, hogy ezáltal területet nyerjenek. A belső vár átmérője kb. 50x30 m, a külső váré kb. 140x90 m. Nógrádot, mint a belsőtornyos várak közül sokat, csigaformában építették a hegytetőre, vagyis a várba vezető út csigavonal alakjában egyre kisebb és egyre magasabb körökben közelíti meg a vár magját. Az így kialakított falszorosokban vezető út több kapuközön át jut fel a rendszerint legmagasabb helyen álló öregtoronyba. Miközben a falszorosban a felvezető út emelkedik, felette mindig egy még magasabb falgyűrű védőövén helyezkedhettek el a vár védői. Ily módon igen ötletes védelmi elrendezés figyelhető meg a magyar belsőtornyos váraknál. Ezek nagyszerűen kihasználták a természetes terep által nyújtott lehetőségeket (pl. Sümeg, 14