Hausel Sándor: Nógrádvár - Nagy Iván Könyvek 7. (Nógrád, 2000)

NÓGRÁD VÁRA A KÉPZŐMŰVÉSZETBEN ÉS AZ IRODALOMBAN - Mondák, legendák, elbeszélések

Mondák, legendák, elbeszélések Amikor Gabányi János 1925-ben összegyűjtötte a magyar várak legendáit, Nógrádot nem hagyhatta ki, azonban kénytelen volt megjegyezni, hogy e várhoz semmi különösen érdekes romantikus rege nem fűződik. Ennek oka, mint már fentebb említettük, vélhetőleg az, hogy e várat fennállása évszázadai alatt a hivatal szelleme lengte körül, másrészt a török korban nem akadt olyan kapitánya, aki hősi példát szolgáltatott volna, mint pl. a szomszédos Drégelyé, Szandáé vagy a távolabbi Egeré. így aztán íróink, költőink figyelmét is elkerülte a düledező rom. Bár kétségkívül igaza van Gabányi Jánosnak, azért néhány legenda mégis kötődik Nógrádhoz. A Re36. A vár távlati képe XVII. századi alaprajzok felhasználásával. Rekonstrukció. Nagy Márta rajza gélő 1836-os számában maradt ránk a Báthori püspök által újjáépített Öregtoronnyal kapcsolatban a már idézett legenda. Chobot Ferenc írta le először a káptalan 1544-ben elásott kincseiről szóló legendát, amely évszázadokon át élt. Bél Mátyás nyomán szinte valamennyi feldolgozásba bekerült a nógrádi menyasszonyrablás mondája, legutóbb az 1990-es években Balogh Béniébe. A nógrádi vár első török uralmához kötődik Vitális Mór 1902-ben megjelent „A talisman" című elbeszélése, amelyben a Hont me120