Nagy Iván emlékezete - Nagy Iván Könyvek 6. (Balassagyarmat, 2000)

NAGY IVÁN ÉLETÚTJA - Hermann Róbert: Nagy Iván, mint katona

önként álltam a zászlóm alá." Laky Antal keszthelyi csizmadialegény visszaemlékezései a 7. honvédzászlóalj harcaira. Hadtörténelmi Kölemények, 1991. 3. sz. (A továbbiakban Molnár: i. m. 1991.); Molnár András: A 7. honvédzászlóalj történetéről, 1848-1849. Tüske Ferenc honvédorvos visszaemlékezése. Vasi Honismereti Közlemények, 1996. 3. sz. 66-76. p. (a továbbiakban Molnár: i. m. 1996.). 10 Nagy Iván: i. m. 64-66. p. - Darnay (Dornyay) Béla: i. m. 4. p. 11 A Dráva-vonalra ld. Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán. Kaposvár, 1972. - Urbán Aladár: i. m. 159-169. p. - Uő.: Pákozd, 1848. Budapest, 1984, 66-72., 85-104. p. - Uő.: Csáktornyától Velencéig. Csány László kormánybiztos jelentései a Dráva-vonalról és a visszavonulás állomásairól 1848. augusztus 29.-szeptember 27. Századok, 1998, 418-436. p. - Szőcs Sebestyén: Csány László kormánybiztosi tevékenysége 1848 áprilistól szeptember végéig. In: Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849. Zalai Gyűjtemény 30. köt. Szerk.: Molnár András. Zalaegerszeg, 1990, 77-118. p. 12 Nagy Iván: i. m. 73. p. - Itt jegyzem meg, hogy a 7. honvédzászlóalj tagjai közül egyedül a Nagy Ivánnal egy században szolgáló Szekovics Pál naplójában írja azt, hogy a zászlóalj a tó déli partján volt a csata alatt. Arvay Sándor, Laky Antal és Tüske Ferenc visszaemlékezései szerint a zászlóaljat a balszárny más csapataival együtt 29-én reggel a tó északi partjára irányították. Elképzelhető, hogy a 7. honvédzászlóaljat ezen a napon kettéosztották, s csak a 4. (vagy még néhány) század maradt a déli parton. A balszárny tényleges helyzetére nézve ellentmondásosak a források. Horváth Béla (Hertelendi Miklós az 1848-49-es magyar szabadságharcban. Vasi Szemle, 1984, 251. p.) Hertelendy 1848. okt. 29-i levele alapján azt írja, hogy Répásy a 6. (Württemberg) huszárezred öt századával Dinnyésen volt, s a csatában nem vett részt, mert a balszárnyon csak ágyúpárbaj folyt, s amint az ellenség előnyomult, a huszárok visszahúzódtak az ágyúk mögé. Elképzelhető azonban, hogy Hertelendy nem emlékezett pontosan a község nevére. Szekovics Pál naplója szerint a 7. honvédzászlóalj szept. 28-án Dinnyésen, 29-én az agárdi pusztán, tehát a Velencei-tó déli partján állomásozott. - Darnay (Dornyay) Béla: i. m. 5. p. Helm főhadnagy, a 2. lovasüteg parancsnokának okt. 20-án kelt jelentése szerint az üteg a Velenceitó déli partján, a balszárnyon, az agárdi pusztán állomásozott Répásy parancsnoksága alatt, s feladata az ellenség átkelési kísérleteinek (ti. a tó déli partján lévő mocsaras részén) való megakadályozása volt. A csapatparancsnokság arra utasította, hogy e szárnnyal ne hagyja el állását, hanem szolgáljon a fősereg visszavonulásának támasztéki pontjául (Stützpunkt). Magyar Országos Levéltár H 75. Honvédelmi Minisztérium. Általános iratok. 1848:9276. (a továbbiakban MOL HM Ált.). - Laky Antal visszaemlékezése szerint a 7. honvédzászlóalj a Velencei-tó északi partján, Sukoró alatt, egy hegy oldalában foglalt állást. Emlékezésének pontosságára mutat az, hogy viszonylag pontosan emlékezik a mellettük lévő alakulatokra. (Ld. Molnár: i. m. 1991. 153. p.) Árvay Sándor szerint a 7. honvédzászlóalj a „Pákozd és Sukoró között lévő szőlő mellett, csekély emelkedésű domb alatt foglalt állást". (Ld. Molnár: i. m. 1989. 99. p.) Tüske Ferenc visszaemlékezése szerint a 7. honvédzászlóalj szept. 29-én Velencén állomásozott, s pihenve nézte a csata kimenetelét (ld. Molnár: i. m. 1996. 70. p.). Nagy Iván szerint a zászlóalj a Velencei-tó déli partján, Seregélyesen [!] állomásozott Répásy parancsnoksága alatt. Zámbelly Lajos szerint (Emlékiratok 1848/49-ből. Hazánk, szerk. Abafi Lajos. XI. köt. 1889,176. p.) a balszárny a derékhadtól „a tó által volt elválasztva". Rosty Zsigmond szerint (Jellacsicscsali [sic!] csatározások. In: Vahot ImreGánóczy Flóris: Honvédek könyve. Történelmi Adattár az 1848-ki és 1849-ki magyar hadjáratból. I. köt. Pest, 1861, 63. p.) szintén a tó déli partjára helyezi a jobbszárnyat; igaz, egyedül a Zrínyi-zászlóaljat említi az alakulatok közül. A drávai hadtest utólagos hadműveleti naplója szintén a tó déli partjára helyezi a balszárnyat. (Ld. Hermann Róbert: A drávai hadtest hadműveleti naplója. In: Hadtörténelmi tanulmányok. Zalai Gyűjtemény 36/1. köt. Szerk.: Molnár András. Zalaegerszeg, 1995, 187. p.). Három forrás (Laky, Árvay, Tüske) egyértel99