Nagy Iván emlékezete - Nagy Iván Könyvek 6. (Balassagyarmat, 2000)

NAGY IVÁN ÉLETÚTJA - Hermann Róbert: Nagy Iván, mint katona

HERMANN RÓBERT pókban végiglátogatta a tábort, és több helyen tartott beszédet. Nagy Iván különösen a huszárokhoz tartott beszédét jegyezte meg, amelyben Kossuth elmondta: „E hősi körben úgy érzi magát, hogy oly hatalom közepette áll, melyet a pokol kapui sem győzhetnek le."

13 Nagy Iván azonban már nem vett részt a harmadik, a schwechati csatával végződő határátlépési kísérletben. Az országgyűlés még szeptember 12-én parlamenti határozattal léptette életbe az augusztus 27-én elfogadott, de az uralkodó által nem szentesített katonaállítási törvényt. Ennek eredményeként Batthyány Lajos ügyvezető miniszterelnök szeptember végén kijelölte a 14-30. honvédzászlóaljak felállítási helyeit. Mivel az új zászlóaljaknál szükség volt némi tapasztalattal bíró tisztekre és altisztekre, ezeket részint a sorezredi, részint a már fennálló honvédzászlóaljakból toborozták és nevezték ki. A zászlóaljparancsnokok utasítást kaptak, hogy szólítsák feljelentkezésre azokat, akik az újonnan felállítandó zászlóaljakban kívánnak szolgálni. Nagy Ivánnak esze ágában sem volt jelentkezni, azonban Krúdy Gyula, aki ekkorra már „jó elővéleményét" elvesztette a zászlóalj tisztikara előtt, rábeszélte Nagyot, hogy vele együtt jelentkezzen. Zinnern őrnagy nem akarta elengedni Nagy Ivánt, mondván, hogy most terjesztette fel hadnagyi kinevezésre, azonban ő ragaszkodott elhatározásához. Közben kiderült, hogy Krúdynak esze ágában sincs más alakulathoz mennie, ugyanis elérte, hogy a helyi ruházati bizottmányhoz vezényeljék; azaz, minél messzebb a puskaporszagtól. Nagynak mindenesetre szerencséje volt az átvezényléssel: alakulata decemberben a lipótvári várőrséghez csatlakozott, s ennek soraiban kapitulált 1849. február 2-án. Ha Nagy hadnagyként marad ott, reá is a königgrätzi várfogság várt volna. Október 26-án Pozsonyba, onnan 27-én Komáromba ment, ahol társaival együtt jelentkezett Janik Jánosnál, a 18. honvédzászlóalj őrnagyánál. Noha az átjelentkezőknek azt ígérték, hogy őrmesteri rangban alkalmazzák őket, Janik közölte velük, hogy neki már vannak őrmesterei, s nincs újabbakra szüksége. Másnap tehát Komáromból Vácra utazott gőzhajón, majd néhány napra hazalátogatott Balassagyarmatra. Október 31-én jelentkezett a pesti Károly-laktanyában, ahonnan visszaküldték Komáromba. Komáromban társaival együtt ismét jelentkezett, valószínűleg ismét Janiknál, azonban megint visszautasításban volt része. Ezután kérték, hogy küldjék őket Pestre, ahová november 6-án érkeztek meg.

14 Nagy Iván a Károly-laktanyában jelentkezett Pándy Samu alezredesnél, a honvédsereg ideiglenes főparancsnokánál. Pándy várakozásra intette, s 15-én utasította őket, hogy jelentkezzenek nála. Közben Nagy megtudta, hogy az Üllői úti laktanyában szervezik a 49. honvédzászlóaljat. Ennek parancsnoka, Egervári (korábban Mausburger) János őrnagy Nagy egyik ismerősének Illucz Oláh Jánosnak, a Nemzeti Újság szerkesztőjének ismerőse volt, s Illucz azt ajánlotta Nagynak, jelentkezzen Egervárinál, ő majd pártolni fogja. Nagy november 16-án kihallgatásra jelent meg Pándy alezredesnél, s kérte, hogy a 49. honvédzászlóaljhoz vezényeljék. „Majd ló-szt" - mondta Pándy mérgesen - még ön fog parancsolni". Am aztán dacára a drasztikus kifejezésnek, Nagyot mégis a 49. honvédzászlóaljhoz küldte.

15 Egervárit még október 19-én nevezték ki egy „számfeletti újoncokból alakulandó zászlóaljhoz" őrnagyul. Maga a 49. honvédzászlóalj eredetileg Pesten alakult meg, noha a felállítását tudtul adó nemzetőrsé- gi haditanácsi rendelet Vácot jelölte meg alakulási helyéül. A tisztikart november 13-án és 23-án nevezték ki, s ekkor rendel88